Nagy Béla: FTC napló 1938-1944
1938. ASZLÁNYI KÁROLYRÓL ... Napiónk következő oldalain Aszlányi Károlyról emlékezünk meg. Ne keresgéljenek emlékezetükben: egyik csapatösszeállításban sem találhatják meg nevét, és sportvezető sem volt. „Csak” fradista, kora nevezetes egyénisége, a legtehetségesebb írók egyike, sporthumoristája. Imádta a Ferencvárost és írásaiban a humor mellett a csapat szeretető, aggódó féltésből eredő kritikái mind fellelhetők. A sors csak kevés időt adott arra, hogy Aszlányi a sportról, a Fradiról írjon. Még 31 éves sem volt, amikor autószerencsétlenség következtében tragikus körülmények között elhunyt. Hosszú évekig külföldön tartózkodott, ezért a Ferencváros történetének csak 3 évig lehetett részese. De írásaiban ezt az időszakot úgy „élte át" és örökítette meg, mint ahogy előtte és utána senki más. Emlékét mi irodisták mivel is ápolhatnánk szebben, jobban, mint azoknak az írásoknak, cikkeknek a felidézésével, amelyeket oly sok szeretettel, egyéni ízzel írt legnagyobb szerelméről a Ferencvárosról... ASZLÁNYI KÁROLY (1908—1938) Orsován született. Gyulafehérváron, Nagybecskereken, Bécsben járt iskolába. Élt Berlinben, Koppenhágában és Budapesten. Zeneszerzőnek készült, író lett belőle. 1935-től volt a Sporthírlap munkatársa. Rövid ideig a Budapesti Hírlap szerkesztőségében is dolgozott. Gyerekfejjel írta első regényét, alig volt húsz éves, amikor a Nemzeti Színház bemutatta első színdarabját (Szélhámos kerestetik). Egymás után jelentek meg regényei. Az „Aludni tilos"-ra figyelt fel először a kritika. Népszerűségét elsősorban humoros regényeinek köszönhette. A „Sok hűhő Emmiért”-ből operett lett. Nagy sikere volt a következő könyveinek is. Pénz a láthatáron, özöngáz, Brentfort rendet csinál, majd ismét egy Nemzeti Színházbeli bemutató, a Szülők lázadása, Aszlányi fordításában és átdolgozásában. Egyre nagyobb érdeklődéssel fordult a film felé. Első nagy filmsikere, a Hét pofon, számára inkább csak erkölcsi siker volt. Úgy látszott, hogy beérkezett, mint filmvígjáték író. Elkészült a Hölgy kissé bogaras című filmje, majd halála előtt nem sokkal a Gyimesi vadvirág című vígjáték felvételei. Halála előtt fejezte be A tökéletes családnak a forgatókönyvét... Életrajzi adatai és művei után térjünk vissza sportírói tevékenységére. A következő részletek mind Aszlányi egy-egy írásának szellemét idézik... A B-KÖZÉP A B-KÖZÉP TÖRTÉNELME Az FTC-t id. Springer Ferenc dr. teremtette, a B-középet az FTC. B- közép azóta van, amióta FTC van, csak nem mindig hívták így. Sok-sok évig élt és működött a B-közép anélkül, hogy öntudatra ébredt volna. Azután kezdték észrevenni. Az Üllői úti pálya B-tribünjének közepe alatt állt egy csoport, amely leglelkesebben éljenzett, leghangosabban sírt, aszerint, hogy mi történt a pályán. Szidták a bírót, s a bírók szidták őket. Tanulékonyak voltak. Leghamarabb tanulták meg az új lesszabályt. Egyik napról a másikra áttértek a „Tempó!"-ról a „Hajrá!"-ra. 30