Nagy Béla: FTC napló 1925-1927
1926 kad ez a játék és méghozzá olyan botrányos jelenetek között. A II. félidő hangulata már meglehetősen izzó volt a sok fault miatt. Amikor a 27. percben Braun öreg játékostársával Blummal szemben egy eléggé el nem ítélhető szándékos durvaságot követett el, el volt vetve a botrány magva. A tribünről látni lehetett, amint a kiállított Braun megindul lefelé a pályáról és ugyanakkor befelé futott Nádier, akit egy perccel előbb sérülten vittek ki a salakra. Ekkor tűnt fel a kijáró irányából egy rendőrtiszt alakja, aki belépett a pályára. Először Nádier futott hozzá és látszott, hogy vitába szálit a rendőrrel, hogy mit keres a pályán, aminek az lett a vége, hogy Nádiért két rendőr vitte le a pályáról. Az MIK csapata hirtelen összefutott és a tumultusban most már összekeveredtek a pályára befutó nézők a rendőrökkel, játékosokkal és bírókkal. Még azt is látni lehetett, hogy Molnárt is kivezetik a rendőrök. Utána nyomban levonult az egész kék-fehér csapat. Közben a rendőrök rendet teremtettek a pályán, ahol az FTC csapata, magára maradva várta, hogy mi történik tovább. Ezalatt a tribün alatt izgatott volt a hangulat. Az MTK öltözője hangos volt a szinte magukon kívül levő, idegesen magyarázó játékosok vitájától. Közben egy rendőrfogalmazó közölte a csapat vezetőivel, hogy semmi akadálya sincs a mérkőzés folytatásának, sőt a leigazolt játékosok, Nádier, Molnár és Kocsis is játszhatnak tovább. A játék folytatását a bíró is közölte. Az MTK vezetősége rövid tanácskozás után úqy döntött, hogy a csapat nem áll ki a mérkőzés folytatására.” Az FTC berkekben általános volt a vélemény, hogy a mérkőzés 2 pontját a Fradi kapja, hiszen levonuláskor ez mindig így történt. Az egész Ferencváros mámorosán ünnepelte a Fíúsvéti-serleg győzelmet. „Vasárnap éjjel a körúton. Csend, némaság. Csak az üllői út felől hallatszik kurjantás és víq nótázás. Arrafelé tartunk. A Széchenyi kávéházban telt házat találunk. Gebauer tulajdonos kétszeresen boldog. Csak mindiq győzne az FTC! —mondja örömtől repeső arccal. Öt nem annyira az üzleti érdek vezérli kijelentésében, mint a Fradi iránti szeretet, hiszen ő is az alapítók közt volt, s az ő nővérének választására vette fel az FTC a zöld-fehér színt. Ös ferencvárosi drukkerek húzatják a jól nevelt cigánnyal a klubnótákat: Hej de! Nem lehet az FTC-vel kikukoricázni! A pezsgőt nem győzik a pincérek hordani. Az egész kávéház kórusban nótázik. Átmegyünk a szemben lévő Lindmayer vendéglőbe. A csapos már nem bírja a munkát. Itt is zsúfoltan ülnek. A nótának se vége, se hossza. A Hébel és a Valéria kávéház, Horváth Dani bácsi vendéglője, Gál bácsi kocsmája, a Szívós étterem mind-mind az üllői úti tribünök drukkerseregével van tele. Érdekes ez a Ferencváros. Mint egy nagy család forr össze vasárnaponként a meccsek után. Futbailból kivénült apák feleségestől, gyerekestől rándulnak ki a meccsre, s már a kis gagyogó gyermekbe belenevelik az FTC szeretetét. De közben kiérünk az FTC klubházába. Itt van a naqy együttes. Csendesek, jókedvűek. Wogenhuber Oszkár zongoravirtuóz szórakoztatja a társaságot. De nem iszik sokat egyik sem. Még hátra van sok nehéz meccs. Egyik sem elbizakodott, szerények s csendesen dúdolják a fülbemászó melódiát a zongoraszó mellett. Már záróra van, amikor visszaballagunk az üllői úton. A kocsmákból tódul a tömeg. Újra és újra csoportokba ütközünk. Itt is, ott is harsog a nóta: Zöldre van a, zöldre van az FTC ing festve, majd egy másik nóta: Nincsen pénzem de majd lesz, ha a Ferencváros bajnok lesz .. 31
