Nagy Béla: FTC napló 1925-1927
terminusa 1928. évi január elseje. Elfoglaltság heti 3 délutáni training és a mindenkori mérkőzések.” A fiatal játékos rövid időn belül Toldi Géza néven a ferencvárosi szurkolók kedvence lett... 1927 ★ ★ ★ Milyen érdekes játéka a sorsnak, hogy szinte ugyanezekben a napokban, amikor egy ifjú tehetséget kapott a Ferencváros, egy régi klasszis játékosunk, a nagyhírű Pataki Mihály visszavonulása is elérkezett. Azok az észrevételek, tanácsok, amiket ekkor mondott a labdarúgás örök igazságainak számítanak: „A futballt lábbal rúgja, de fejjel játssza az ember. Soha nem mondhatja a játékos: nekem már nem kell tanulnom, én mindent tudok. Gondos munkával kell elsajátítani a játék minden csínját-binját és aki szereti a futballt, annak minden tréning hoz valami újat, minden labdába rúgás szolgál valami tanulsággal. Még egyet szeretnék figyelmükbe ajánlani fiatal barátaimnak! Ha kezdetben dicsérik őket, ne bízzák el magukat. Akármilyen nagyot produkáltak, gondoljanak arra, hogy csak állandó és kitartó tréning és folytonos tanulás teszi lehetővé a futballistának, hogy megtartsa jó formáját. A legnagyobb tehetség, is letörik, ha elbizakodottá lesz. Ez az én évtizedes tapasztalataimnak legfontosabbika." Pataki Mihály fair játéka, nagyszerű pályafutása szép emlékként maradt meg a magyar labdarúgás első negyedszázadából. ★ ★ ★ A Téli vízlabda kupáért: UTE—FTC 5:3. „Az FTC ténykedésének bírálatánál számításba kell venni a balszerencsét, amely sokkal nagyobb kvóta arányába vette ki részét a vereségből, mint egy ilyen polómeccsnél elnézhető. Nem kell mást mondanunk, mint azt, hogy az FTC tíz kapufát lőtt!" Ez a balszerencsés vereség nem rontja vízilabdázóink mérlegét, mivel csak 5 fős csapatok játszottak a szabálytalan medencéjű Rudas-fürdőben — így ezek a találkozók mai szemmel nézve nem tekinthetők hivatalosnak... december 21. Győzelmes qöröq túrája után Egyiptomba érkezett a magyar bajnokcsapat. Ezt a próbálkozást a magyar közönség különös érdeklődéssel kísérte. Nemcsak azért, mert a piramisok hazájában még nem járt magyar futballista, hanem azért is, mert a Ferencvárostól várta mindenki, hogy re- vansot veqyen a magyar futballsport addigi legfájóbb kudarcáért, a párizsi olimpián Egyiptomtól elszenvedett katasztrofális vereségért. A Ferencváros először hagyta el az öreg Európát és a magyar csapatok közül elsőnek játszott az afrikai kontinensen. Az egzotikus portyára a Nemzeti Sport kiküldte főmunkatársát, Pluhár Istvánt is. így az ő beszámolói alapján megírtuk a portya nevezetesebb eseményeit, hogy fél évszázad távlatából képet kapjunk arról, hogyan túrázott a Ferencváros Afrikában. 85
