Nagy Béla: FTC napló 1925-1927
1927 október 2. Ferencváros—Újpest 1:0 A nagy rangadó nem hozott színvonalas játékot, de különösen az első félidőben szikrázó küzdelem alakult ki. A győztes gól is ekkor született: a 42. percben Szedlacsik labdáját Takács II. közelről a hálóba helyezte. október 9. A MÁV Kőbányai úti pályáján rendezték a 10 km-es gyaloglóbajnokságot. A versenyben Hóra Ferenc biztosan győzött. Bajnokunk ideje 51 ;20 mp volt. október 16. Ferencváros—Hungária 3:2 A Hungária úti pályán az utóbbi évtized legszebb játékát látta a csaknem 30 ezer főnyi nézősereg. A Fradi gigászi küzdelemben győzött a kitűnően játszó Hungária ellen. Különösen a ferencvárosi csatársort dicsérték: „Mind a három ferencvárosi gól a pillanatok századrésze alatt készült elő és változott át góllá. Ez a csatársor nem ismeri a hosszadalmas bab- rálást a labdával. Nem ismeri a labda igazgatását, állítását, nem ismeri a cicázást a kapu előtt. Ennek a csatársornak repül a lábán a labda, röpül előre az ellenfél kapuja felé. Ez a csatársor akkor van igazán elemében, amikor odaért az ellenfél kapujának lőtávolába. Az eredmény reális. A Ferencváros már az 5. percben megszerezte a vezetést, s amikor a Hungária kiegyenlített, négy perc múlva újra megszerezte a vezetést. A II. félidő 3. percében már 3:1-re emelte a vezetést a Fradi szívóssága. Ha Hungler nem sérül meg és Turayt nem vonják ki a csatársorból, talán még nagyobb gólarányú is lett volna a Ferencváros győzelme." A szép győzelem után Tóth Potya edző is örömmel nyilatkozott a sikerekről, a felkészítésről: „Büszke megelégedéssel állapítom meg, hogy most már többéves munkámnak megvan az eredménye. Nehéz munka volt, de megérte a fáradtságot. Különösen a csatársor tetszett. Pompásan egyesült benne a technikára alapított skót iskolának pontos összjátéka a kick and rush rendszer szédületes iramával. A csapat nagyszerűen eqyütt van, változtatni nem kell rajta. Mióta a Ferencváros egyik qyőzelmét a másik után aratja, sokan ostromolnak az én tréningmódszerem iránt. Azt hiszik, hoqy valami csodaszerrel kezelem a fiúkat, hogy úqy tudnak. Pedig a labdatréninq nálam is úqy megy több-kevesebb különbséggel, mint másutt. Az én módszerem sikerét annak tulajdonítom, hogy én már a kezdet kezdetén arra törekedtem, hogy megfelelő tanácsokkal és figyelmeztetésekkel megteremtsem a csapat lelki egységét. A csapat egyes tagjainak a lelki előkészítése is fontos, de ennél is fontosabb, hogy az egész csapatnak jó legyen a hanqulata, a szelleme. Baráti összhang és nem az előírásokon alapuló, hanem mindenkiből önmagából kiinduló fegyelem, ez a két alkotó eleme eqy csapat kifogástalan lelki állapotának. Ezt kell tudni megteremteni, és akkor a többi már magától megy. Ami a voltaképpeni tréninget illeti, itt a legfontosabb elvem az egyéni bánásmód. Mindenkit különleges képességeinek és egyéni tulajdonságainak megfelelően kell kezelni." 81
