Nagy Béla: FTC napló 1921-1925

Az 1925. évi ifjúsági birkózóbajnokságon tűnt fel későbbi nagy verseny­zőnk: Tunyogi József, aki a nehézsúlyban megnyerte a fiatalok bajnok­ságát. Tunyogit így értékelték: „Nagyobb, nehezebb testű ellenfeleivel szem­ben is megállta helyét, keménykötésű, jóerejű birkózó. Nyugodtsága gyor­sasággal párosull. Mozgása a jövő nagy birkózóját sejteti.” A jószemű új­ságíró — sok fradista örömére — nem tévedett... január 14. Az FTC hazaérkezett közel egyhónapos jugoszláv—olasz túrájáról. A mérleg igen kedvező volt: 9 mérk. 6 gy., 2 d., 1 v. 21:9. A megérkezés után Klement Sándor, a túra vezetője egy-két érdekességről is beszámolt: „Rómában nagyszerűen éreztük magunkat. Az Olanda penzióban levő szállásunkon valóságos hangversenyeket rendeztünk. A penzióban lakó ola­szok nagyon hálásak voltak a szép magyar nótázásért, különösen egy olasz tábornok szeretett bennünket, aki a velünk levő Lorenz századossal — ki­tűnő zongorista — vagy tizenkétszer eljátszatta a magyar himnuszt. Lo­renz százados a vatikáni követségünknél kieszközölte, hogy a pápa a csa­patot külön kihallgatáson fogadja. A pápa különösen Steiner Fidivel be­szélgetett hosszabban, neki mondta el azt is, hogy Budapestre nagy öröm­mel gondol vissza és többek között a villamost is itt látta először. Az összes megjelentek pápai áldásban részesültek. Pizában egy pálmaligetben levő szállodában laktunk. Itt volt a leg­nagyszerűbb éghajlat, de itt ismerkedtünk meg igazából a házi bíró rend­szerrel is. Olaszországban a barátságos mérkőzéseket klubtag-bírók veze­tik, elképzelhető, hogy milyen tárgyilagosan. A közönség fanatizmusától dirigáltatva, épületes dolgokat engednek meg maguknak. Olaszországban a bírókérdés napirenden van és pl. Legnanónak 8 hónapig megvonták a pá­lyaválasztói jogát, mert az ősszel megvertek vagy 7—8 bírót. A pizai dön­tetlent ilyen körülmények között a modenai győzelemnél is sokkal többre becsültük. Cremona volt az utolsó állomásunk. A pályán selyemzászlót és óriás darab törökmézet kaptunk, ami Cremona specialitása. A koszt nagyszerű volt ezen a helyen. Reviczky az étkezésnél ki is használta egyetlen szóból álló olasz tudományát és a pincéreknek mindig azt hajtogatta: ancora (még, még). Kellemesen utaztunk hazafelé. Az olaszok a vasúti kalauztól a leg­kisebb vámőrig rendkívül udvariasan kezeltek bennünket. Budapestre meg­érkezve az volt az első dolog, hogy megbírságoltak bennünket 17 000 koronára, mert a klubszolgánk fellépett a vasúti kocsi lépcsőjére, hogy cso­magunkat lesegítse. Haza érkeztünk .. január 15. Egy új sportág kezdett az FTC-ben meghonosodni. A téli hónapokban a klub tagjai, elsősorban az atléták, kosárlabdázással elégítették ki játék- és versenyszenvedélyüket. Ezen a napon már „idegenekkel" is játszottak: kihívták a Mester utcai kereskedelmi iskola válogatott csapatát egy barát­ságos mérkőzésre. A találkozót a Mester utcaiak 20:12-re nyerték. Az FTC-ből a súlylökő Forbáth volt a legjobb. 1925. 100

Next

/
Oldalképek
Tartalom