Nagy Béla: FTC napló 1911-1921
1913. gyűlésein választják a IX. kerület képviselőjét, plébánosát, városatyáit. Ferencvárosi képviselő csak az lehet, akinekí jó sportneve van. A mostani kö- veíjelöltről mindenki tudja, hogy egyike a legszenvedélyesebb mérkőzés látogatóknak.” Ekkor olvashattunk először egy jövendőbeli ferencvárosi múzeumról is. íme az érdekes sorok: „Ha majd 100 év múlva fölállítják a IX. kerületi ereklyemúzeumot, annak legtöbb szekrényét FTC-relikviákkal fogják megtölteni. Különösen három terem lesz nevezetes: 1. terem: Slózi cipői és babérkoszorúi 2. terem: hialaky koponyája 3. terem: Ez a terem egészen üres. Itt őrzik majd a Magyar Kupát.” Az ironikus hangot az indokolta, hogy a Magyar Kupa küzdelmei ugyan már 1909-ben megkezdődtek, csak éppen Kupa nem volt. Nemcsak a kupával, hanem a kiírással, a lebonyolítással is problémák voltak. Az 1911/12. évi kiírásban még a döntőt sem játszotta le az FTC az MTK-val, mert nem tudtak a helyszínben megegyezni. Az MLSZ bár semleges pályára, a Millenárisra írta ki a mérkőzést, az MTK nem állt ki, mert a Hungária úti pályán kívánt játszani. Az MLSZ ekkor játék nélkül az FTC-nek ítélte az elsőbbséget. Az MTK a belügyminiszterhez fellebbezett, s végül megsemmisítették az MLSZ határozatát. Az FTC tiltakozásul visszalépett, s így játék nélkül az MTK lett az 1911/12. évi kupagyőztes. A viták és a fellebbezés elhúzódása miatt csak 1913 decemberében — eqy és fél év után! — döntöttek. A sérelmek miatt az FTC az 1913/14. évi MK küzdelmeire nem nevezte csapatát! február 23. Újabb bajnoki gólzápor, ezúttal a Nemzeti volt az „áldozat”: FTC—NSC 8:0. „Oroszlánléptekkel törtet előre az FTC a bajnokságban. Az NSC-ve! is éreztette kolosszális formáját és félelmetes erejét. Különösen Tóth volt föl- tarthatatlan a támadásban és a góllövésben. Négy gólt lőtt ez a nagy káderre hivatott összekötő. Lépést tartott vele a gólszerzésben Schlosser is, aki szintén négyszer juttatta új kezdéshez az NSC-t.” Két érdekességet is hozott ez a februári mérkőzés. Az egyik: FTC-kapus ekkor rúgott először tizenegyest — s sajnos Ungár a büntetőt a kapu fölé lőtte... A másik még érdekesebb, szinte egyedülálló eset: Bródy Sándort és Kovács Elemért „civakodásért" a játékvezető kiállította. A két játékos még ezután sem tudott megbékélni és a vívóterembe vonultak: párbajozni! A közvélemény és a sajtó természetesen elítélte ezt a furcsa elintézési módot: „A fiatalságot ingerük, s hasonló elintézésre csábítják az ilyen esetek, s könnyen tért hódíthat az a fölfogás, hogy akkor leszek lovag, ha ellenfelemmel megverekszem, nem pedig akkor, ha a pályán fairen játszom és ellenfelemet megbecsülöm. Nem kérünk tehát a futballista párbajokból!” március 30. Az FTC atlétái megkezdték a felkészülést a nyári versenyekre. Palotai Ottó vezetésével Mándy, Sturka, Englohner, Kuthy és a többiek figyelemreméltó eredményekkel kezdték az évadot. Edzőhiánnyal küzdöttek az atléták, ezért újsághirdetés útján kerestek szakembert. A pársoros hirdetést így zárták: „Tessék jelentkezni!” ★ ★ ★ Az FTC vívóit a II. osztályba sorolták. A tízes évek ferencvárosi vívóéletéről, egykori kézzel írt szakosztályi jelentésekből adunk ízelítőt. „A klu28
