Szocializmus 1906-1918 repertórium (Budapest, 1981)
Bevezető
BEVEZETŐ A Szocializmus a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elméleti, politikai, közgazdasági, társadalomtudományi folyóirata volt. Célkitűzéseiben és rendeltetésében - ahogyan azt a "Szocializmus" cimet viselő bevezető cikk is hangsúlyozza - eltérő jellegi! volt az addig megjelent politikai lapoktól: "tudományos irányzatot jelent egyrészt, politikai pártállást másrészt'.' A folyóirat közel fél évszázadon keresztül volt a magyarországi szocialista mozgalom elméleti lapja, hűen tükrözve a mozgalom és vezetői - sokszor ellentmondásos - politikai arculatát. A lap megjelenését a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom szervezeti fejlődése előzte meg. A szakszervezetek taglétszáma 1906 végére Magyarországon elérte a 130 ezer főt, a földmunkásszervezetek nélkül. Az ebben az időben működő 28 országos szervezetnek a központi Szakszervezeti Értesítőn kivül 26 magyar és 7 német nyelvű szakszervezeti lapja jelent meg, összesen mintegy 140 ezer példányban. A szakszervezeti mozgalom fejlődése rendkívül fontos szerepet játszott a Szociáldemokrata Párt szervezeti bázisának kiépítésében és megszilárdításában. A földműnkások, nő- és ifjúmunkások mozgalma is szervezett formákat öltött és fejlődésnek indult a jelzett időszakban, valamint létrejöttek a párt nemzetiségi tagozatai, amelyek-az MSZDP nemzetiségi szekcióiként működtek. Ezek is rendelkeztek sajtóval. Vezető szerepet játszott a magyar szocialista sajtóban az 1905-től már napilapként megjelenő Népszava, a tömegek, a széles rétegek igényeinek megfelelő pártlap. Szükség volt azonban a vezető kádereket elvileg felfegyverző, elméletileg magas szinten tájékoztató folyóiratra is. Ezt a szerepet töltötte be a Szocializmus, a magyar munkásmozgalom első elméleti folyóirata. A folyóirat tárgyalta a szocialista mozgalom nemzetközi és belső ügyeit, fontos feladatának tartotta a pártpolitika kidolgozását, magas színvonalú tanulmányokat jelentetett meg az ország társadalmi struktúrájáról, a politikai pártok tömeg- és osztálybázisának helyzetéről, taktikai kérdésekről. A folyóirat szerkesztősége arra törekedett, hogy tudományos alapon fogalmazza meg és ismertesse a párt politikáját. A lap megjelentetése óriási anyagi áldozatokat kívánt a párttól, kezdetben any- nyi előfizetője sem volt, hogy fennmaradása biztosítva legyen. A lap szerkesztői mindent megtettek a tematika bővítésével, a szinvonalas, széles társadalmi rétegeket érintő cikkek, tanulmányok megválasztásával a lap olvasottságának fokozására. A folyóirat alapítói és első szerkesztői, 1906 októberétől 1907 áprilisáig, Garami Ernő és Kunfi Zsigmond voltak. 1907 májusától 1918 novemberéig Kunfi Zsigmond, 1918 november-decemberben Rónai Zoltán és Varga Jenő szerkesztet5
