Braun Róbert a könyvtáros és a szociográfus (Budapest, 1960)
Kőhalmi Béla: Braun Róbert, a bibliográfus és lexikográfus
BRAUN RÓBERT A BIBLIOGRÁFUS ÉS LEXIKOGRÁFUS A Városi Nyilvános Könyvtár munkaközösségébe Braun Róbert magával hozott egy, a hivatalainkban szokatlan derűt, amely lényének sajátja volt s amelyet én a magam használatára „amerikai derűnek” neveztem el. Paul Claudel írja, hogy az amerikai ember úgy gondol a jövőre, mint egy eljövendő vidám kalandra s úgy szerződik vele, ahogy egy megbízható partnerrel szokás szerződni. Mikor Braun Róbert marosvásárhelyi katedrájáról a Városi Nyilvános Könyvtárba került, a magyar jövővel kötött szerződést, hiszen a Szabó Ervin vezette könyvtárban nem volt ennél kevesebbről szó. Az ő szemében — s igaz, Szabó Ervinen kezdve valamennyiünk szemében — az a kísérlet: átplántálni az angol—amerikai public lib- rary-1 a magyar kultúrába, nem jelentette azt, amit nálunk a kísérlet általában jelenteni szokott. Sőt pontosan az ellenkezőjét jelentette: úgy éreztük, végzetesen sokat késtünk máris a public librarykkel, természettudományi és társadalomtudományi szabad iskolákkal s hogy nagyon kell sietnünk. Ügy fogtunk hozzá, mint akik naponta csodálkoznak azon, hogy erre az átültetésre eddig senki sem gondolt, vagy nem vállalkozott; türelmetlenül, mint akik előkelő vendéget várnak és sebtiben rendet akarnak teremteni a házuk táján. 7
