Braun Róbert a könyvtáros és a szociográfus (Budapest, 1960)

Turnowszky Sándor: Braun Róbert, a magyar szociográfia úttörője

dókat kért: „Megkérdezheted a szabédiaktól — írja levelében — hogy mi a véleményük a grófokról általában és Bethlen Istvánról különösen? Érdeklődhetnél aziránt is, hogy nem kívánják-e vissza Bethlent, mint földesurat valahol? Mert mi itt Magyarországon esetleg hajlandók vagyunk lemondani róla.”

Braun Róbert legnagyobb jelentőségű, joggal úttörőnek nevezhető tudományos tevékenységet végzett a szociográfia terén. A Huszadik Században megjelent, itt már említett két alapvető tanulmányán kívül, ugyanott 1913-ban hosszabb cikkben ismerteti G. I. Thomas amerikai szociográfus kutatási módszerét s az általa szerkesztett kérdőpontokat. Braun Róbert Tho- masnak a paraszti életforma kutatására vonatkozó kérdőívét a magyar viszonyok figyelembevételével átdolgozta, s azokat egy Arad megyei román községben (Maroscsicséren) végzett felvételeinél a gyakorlatban is alkalmazta. Érről szól ,,A falu lélektana” című tanulmánya (Huszadik Század, 1913 május—júniusi szám). Ézt a munkáját ő maga sem tartotta befejezett szociográfiának s tudományos lelkiismeretességét, alaposságát mi sem jellemzi jobban, mint az a tény, hogy 22 év múlva ismét előveszi és folytatja ezt a munkát. Ismét ellátogat Maroscsicsér községbe, számbaveszi a két évtized alatt bekövetkezett változásokat s újabb tanulmánya „Maros-Csicsér 1935-ben” címen a budapesti Századunk 1936 május—júniusi számában jelenik meg.

Azóta újabb 22 év telt el. Ez alatt Csicsér, a Marosmenti község, az egész országgal együtt történelmi fordulatot élt át, ma egy szocialista fejlődés útján járó ország alakuló, változó szerves része. A társadalmi valóság kutatója számára csábító feladat, izgalmas kérdés: milyen volt Maros-Csicsér élete újabb 22 év múltán,

Í6