Braun Róbert a könyvtáros és a szociográfus (Budapest, 1960)
Turnowszky Sándor: Braun Róbert, a magyar szociográfia úttörője
BRAUN RÓBERT, A MAGYAR SZOCIOGRÁFIA ÚTTÖRŐJE Braun Róbert egész életműve elválaszthatatlan kapcsolatban van a magyar Társadalomtudományi Társasággal és annak folyóiratával, a Huszadik Századdal. Tanárnak készült, s egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Azonban már másodéves egyetemi hallgató kora óta nem szaktárgya, a filológia érdekelte, hanem a közgazdaságtan s abból is főleg Henry George különös elmélete, az akkori polgári értelmiségi körökben újnak és radikálisnak tűnt utópia a „single taxe”.1 Mint H. George polgári közgazdasági elméletének magyarországi népszerűsítőjét, az amerikai georgisták meghívták egyévi tanulmányútra az Egyesült Államokba. Ez az utazás aztán maradandó élményekkel gazdagítja. Azok a közgazdasági és etnográfiai tapasz1 Henry George (1839—1897) amerikai közgazdász. A földnek a burzsoá társadalmon belül való államosítását hirdette. — Szerinte a földet olyan magas földadóval kell megterhelni, ami az egész föld járadéknak az állam javára való elvételét fogja eredményezni. — Marx 1881-ben Sorgehoz intézett levelében azt írta, hogy: „az egész georgizmus egy szociálistára festett kísérlet, amely arra szolgál, hogy a kapitalista uralmat megmentse, sőt a mainál szélesebb alapokra fektesse.” — „Single taxe” — egyetlen földadó. 2 11
