Braun Róbert a könyvtáros és a szociográfus (Budapest, 1960)
Turnowszky Sándor: Braun Róbert, a magyar szociográfia úttörője
el, de mindenkor elismerőleg nyilatkozott a romániai szociográfusok működéséről s a Gusti szerkesztésében megjelent monográfiákról. Gaál Gábor „A mai magyar szociográfia és az irodalom” című cikkében (Korunk, 1937. évf. 408. p.) megállapítja, hogy „Braun Róbert kezdeményezése nem maradt elszigetelt. Különböző szakaszokon túl ezt a törekvést folytatta a Korunk s ezekhez a szálakhoz kapcsolódott a csehszlovákiai Sarló-mozgalom szociográfiai érdeklődése”. Gaál Gábor itt arra utal, hogy a Korunk 1929-es évfolyamában „Adatok a vidéki munkásság életéhez” címmel megjelent egy összehasonlító szociográfiai tanulmány, amely Braun Róbertnek a marosvásárhelyi ipari munkásság 1908-beli állapotára vonatkozó adatgyűjtését egybeveti a húsz évvel azutáni helyzettel. 1930. július 13-án Nagyidai Ernő, a pozsonyi Sarló titkára közli a Korunk szerkesztőségével, hogy elhatározták „szociográfiai vándorlások” rendezését s minthogy a kérdőívek összeállításánál segítségre van szükségük, kéri a Korunk 1929-es évfolyamában megjelent szociográfiai tanulmányhoz alapul vett kérdőív megküldését, mert azt minta gyanánt akarják felhasználni. Nos, így fonódnak egymásba a szellemi élet láncszemei: Braun Róbert 1908. évi kutató munkája alkalmat ad egy erdélyi szociológusnak összehasonlító tanulmány megírására, az pedig a pozsonyi Sarló-mozgalom társaságát indítja szociográfiai vándorlásra. Braun Róbert szociográfiai működése mindenkor osztatlan elismerésben részesült. Még az olyan haladószelleműnek egyáltalán nem nevezhető folyóirat is, mint a Hitel elismeri, hogy alapos tudományos munkát végzett, amikor gondos adatgyűjtés alapján hú 18
