Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

I. A könyvtári munkával foglalkozó cikkek és tanulmányok

legnagyobb könyvtárában ellenben a kezdő vagy az irodalmi kutatásokban járatlan olvasó vagy egyáltalán nem szerezhet tudomást a vonatkozó irodalomról vagy csak hosszadalmas procedúra után juthat hozzá.

Nagyon jól tudjuk mi, hogy könyvtár, amelynek egész évi dotációja 40 000 és 45 000 korona között mozog, amelynek 15 tisztviselője van, amelynek a helyiségei célszerűtlenek, szűkek, berendezése minden tekintetben hiányos: a legjobb akaratú vezetés mellett sem versenyezhet olyan könyvtárral, amelynek csak az igazgatója 36 000 kor. fizetést húz, ahol csak beszerzésekre félmillió koronánál többet költenek évenkint, csak katalógusok nyomására évi 100 000 koronát, ahol ötvennél több a főbb tisztviselők száma stb. Azt azonban — úgy hiszem — mindenki elvárhatja, hogy legalább azt a kevés erőt és költséget, amit a könyvtár könnyebb hozzáférhetőségére, kényelmesebb használatára tényleg elköltenek, hogy azt a keveset célszerűen, valóban gyümölcs ö z ő e n költsék el. De ha az egyetemi hallgató a legfontosabb magyar segédkönyvekről, az alapvető m a- g y a r problémákról, az aktuális magyar kérdésekről annyira sem tájékozód hátik a könyvtár egyetlen szakkatalógusából,* mint a British Museum-пак csak ötéves jegyzékéből, akkor azt kell mondanunk, hogy azt a kézikönyvtárt és azt a katalógust minden szakértelem és minden gondosság nélkül rendezték és szerkesztették.

És ez nem is lesz máskép mindaddig, amíg minálunk is nem szakítanak azzal a hagyománnyal, hogy csak filológus lehet könyvtáros. A filológus értsen mindenhez: közjoghoz és magánjoghoz, közgazdaságtanhoz és szociológiához, orvostudományhoz és fizikához. Nem természetes következménye ennek, hogy még saját tudományában, a

* Ilyen az ő híres hazafiságuk!

82