Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

I. A könyvtári munkával foglalkozó cikkek és tanulmányok

Schrift bizonyára kevesebb figyelmet kell, hogy igényeljen, mint pl. Sombart Archiv-ja, vagy Schmoller Jahr- buch-ja, vagy akár a Wolf-féle Zeitschrift. De már hogy a nagy francia társadalom- és államtudományi revü-iro- dalmat a Questions diplomatiques et coloniales képviseli, a nagy angolt és egyúttal a statisztikait a Journal of the Royal Statistical Society, az igazán — rossz tréfa!

Nem akarjuk olvasóink figyelmét a végletekig igénybe venni. Ha ennyit kellett mondanunk egyetlen alcsoportról — amely, mint általános, a legkevesebb szakismeretet tételezi föl és hozzá nincs is benn a kritizált szakban! — mennyi vájjon a kivetni való a speciális szakokban? Szóljunk arról, hogy a magyar politikai irodalomból hiányzik Grünwald Béla, Beksios, hogy a nagy társadalom- és államtudományi gyűjteményekből éppen a legkisebb van meg és a legkevésbbé tartalmas, a Bibliothek f. Sociál- wissenschaft, de nincs meg a Hand- und Lehrbuch d. Staatswissenschaften, nincsenek ott a Schmoller-féle Forschungen vagy a Bibliothèque de philosophie contemporaine és a Bibliothèque sociologique internationale válogatott kötetei. Mit szóljunk ahhoz, hogy ott találjuk az összesen 60 műből álló politikai kézikönyvtárban a vizenyős Bluntschlit, a vén Mohit és Zachariät, ismeretlen nagyságokat, mint Mannequint (Travail et liberté, 1863.) avult vagy értéktelen monográfiákat, mint Friedberg Der Staat und die Bischofswahlen in Deutschland 1874-ből vagy Oldenberg, Der russische Nihilismus 1888, stb., ellenben az óriási szövetkezeti irodalmat pl. két brosúra képviseli a 60-as évekből, az általános választójogról a diák megtalálja Ribot Du suffrage universel-jét 1874-ből, de nem Meyert és sok mást, a szocializmus történetéről Lidhtenbergert (Le Socialisme au XVIIIe siècle) de sem Georg Adlert, sem a Kautsky—Bernstein— Mehring-félét, hogy mint egyetlen szocialista, Lassalle

78