Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

Jegyzetek

ÚJABB MARX-IRODALOM Érthető, hogy Sz. E. szívesen választotta fórumává a szabad polgári értelmiség dobogóit a Társadalomtudományi Társaság­ban, a Társadalomtudományok Szabad iskolájában és a Galilei Körben; így lett fóruma a sajtóban a Huszadik Század és nem a Népszava, hanem a Budapesti Napló és később a szabadkőművesek alapította napilap, a Világ. A napfényen akart dolgozni, noha élete végéig nem kopott le kapcsolatai­ról a konspi rátöri jelleg. Az ifjúkori emlékek döntőek. Reyerék bécsi törekvései és sikerei arról győzhették meg, hogy egy gyökeres polgári átalakulást szocialista szövetséggel előbbre lehet vinni és ezt egy nagyvonalú könyvtárpolitikával is jól lehet szolgálni. Teória = elmélet Spontán = saját elhatározásából, ösztönösen, önkéntelenül Raison d’étre-je = létjogosultsága Individuálpszichológia = Alfred Adler bécsi orvos ideg- gyógyászati módszere, amely szerint minden gyógyulási fo­lyamatot a lelki élet értelmezésével gyorsíthatunk Immanens = bennerejlő, természetéből fakadó Absztrakciók = különállások, elvonatkoztatások Koncipiált = fogalmazott Stereotip = változatlan, állandóan ismétlődő Homo oeconomicus = takarékos ember Homo egoisticus = önző ember Quasi dogmatörténetét = mint valami megcsontosodott tan történetét Determináltságának = meghatározottságának Akkumuláció = fölhalmozás Koncentrációban = összpontosításban Lassalleánusok = Lassalle Ferdinánd tanainak követői, a német munkásmozgalom jobboldali szárnyának megalkuvói Mezőfisták = Mezőfi Vilmos agrárszocialista, szociál­demokrata író és politikus, országgyűlési képviselő hívei Trade Unionisták = angol szakszervezetiek Hirsch—Duncker-féle mozgalom = a németországi mun­kásszövetségek szervezetének megalapítása (1868.). 735

Next

/
Oldalképek
Tartalom