Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)
VIII. Függelék. A városi múzeumok föladatai és a Fővárosi Múzeum (1913)
A fontos az, hogy a város kulturális fejlődésének egyetlen lényeges eleme ki ne maradjon. Viszont ne keveredjék bele semmi, aminek szerves összefüggése a város életével nem nyilvánvaló. V. A városi múzeum anyagának elrendezése A kulturális kép teljességének ez a követelménye nehéz föladatot ró a múzeum vezetőjére. íme, olyan korszakokat kell sokszor bemutatnia, amelyek emlékei mindenképen nélkülözik minden nyilvános múzeumi tárgy legelső és leglényegesebb kritériumát: a szépséget. Nem a gazdasági vagy közigazgatási emlékekre gondolunk, vagy talán természeti tárgyakra — szemben az ú. n. műemlékekkel. Azt tartjuk, hogy egy gép, egy irattár, egy fürdőkád, általában minden használati tárgy szépséget sugároz, ha a maga nemében, szerkezete és anyaga tekintetében tökéletes. De alig van város, amelynek összfejlődése minden téren mindenkor a maga korabeli tökéletesség színvonalán állott; még kevésbé állja ki a mi korunk esztétikai és technikai kritikáját. Mégis bemutatása nélkül hazug képet adna a múzeum. Épen ezért a kultúrtörténeti múzeumban még szigorúbban kell szem előtt tartani azokat az általános elveket, amelyeket a nyilvános múzeumokra nézve általában és a városiakra különösen megállapítani igyekeztünk. Az anyag kettéválasztása tanulmányi és kiállító gyűjteményre még inkább mellőzhetetlen követelmény. „A prehisztori- kus bögrék végtelen és vigasztalan sorai” még inkább elriasztják a látogatót, mint közepes képek és szobrok végtelen falai. Még inkább kell ügyelni arra, hogy csak tipikus formák és darabok maradjanak a múzeumban és még 647
