Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

V. Irodalommal és munkásképzéssel kapcsolatos cikkek és tanulmányok

Ma e csere mennyisége bizonyára felül van a tíz millión. Lehetséges-e, hogy a nagy háború tartósan elszakítsa ezeket a reálisan összefűzött szellemi és érzelmi kapcsokat? j

És a négy ország könyvpiaca és könyvkereskedelme már 1910-ben több mint 36 millió márka erejéig volt érdekelve a szellemi javak e nemzetközi cseréjében. Azóta bizonyára 45—50 millió erejéig — évenkint. Feltehető-e, hogy egykönnyen meghódoljon a nacionalista hangulatnak, amely az idegent ki akarja zárni?

Mi azt hisszük, hogy a nemzetközi szellemi és anyagi érdekeltségnek csak milliós számokban kifejezhető nagysága elég erős lesz arra, hogy a világháború viharát kiállja.

Annál inkább hisszük ezt, mert, múlván a háború kitörésétől kíméletlenül fölzaklatott lelkek első nagy rémülete és izgalma, mind gyakrabban emelkednek hangok, amelyek az európai szellemi köztudatnak magára eszmélését tanúsítják. Ágyúk dörgése, sebesültek jajgatása és újságok vad lármája közepette tudósok és írók szükségét érzik máris, hogy a tudomány és az irodalom népeket ösz- szefogó közösségéről való hitüket és meggyőződésüket hangosan hirdessék.

Nem tagadhatjuk meg magunktól, hogy e vigasztaló nyilatkozatok közül néhányat ne idézzünk.

A híres történetíró, a bajor tudományos akadémia elnöke, K. Th V. Heigel, november 14-én tartott elnöki beszédében így szól a német tudomány háború utáni föladatairól :

„Ezt a törekvést és ezt a munkát a németek folytatni fogják, akár háborúban, akár békében vannak a népekkel és munkájuknak gyümölcse lesz ... Amit kutató nyilvánosságra hoz, az a világ számára van írva ... A valóban

Ő78