Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)
V. Irodalommal és munkásképzéssel kapcsolatos cikkek és tanulmányok
A könyvtermelésnek némely években való nagyobb ingadozásai is a gazdaság egészét megbolygató általános konjunkturális vagy politikai okokra vezethetők vissza. Ezek közt a háború mindig nagy szerepet játszott, amint azt német adatok igen szemléltetően mutatják. Így a nagy szabadságharcok előtt, 1805-ben, a német könyvtermelés már 4181 darabra rúgott; 1810-ig 2855-re, 1813-ban már 1648-ra sülyedt. Később megerősödött ez az iparág is és a háborús kilengések kisebbek is, rövidebbek is. A porosz—osztrák háború előtt, 1865-ben, a termelés közel 10.000, 1866-ban alig 9000, de már 1867-ben megint 10.000. A német—francia háború előtt, 1869-ben közel 12.000, 1870-ben 10.000, s 1873-ban éri el újra a 12.000-et. Látnivaló, hogy a könyvtermelésbe fektetett tőke minden körülmények közt azon volt, hogy a termelés fönn ne akadjon, („Kinek kell háborús időben könyv!” — mondták minálunk is s bizonyára annak idején Németországban is sokan, akik, igaz, békeidőben sem nagyon kapnak rajta) s hogy a konjunktúra javulásával újra teljes mértékben érvényesüljön. Háború előtt, háború alatt és háború után egyformán teljes erejével szolgálta a maga célját. Amily nagy kulturális érdeket képvisel a könyvtermelésbe fektetett tőke értékesítő szükséglete, ugyanannyira a nemzetközi tudományosság és művészet nagy ügyét szolgálja az a hatalmas gazdasági érdekeltség, amely a hadviselő nagy államok könyviparát és könyvkereskedelmét egymáshoz fűzi. A túloldali táblázat, amelyet a német birodalomnak három nagy ellenfelével kicserélt nyomdai és művészeti termékei (könyvek, térképek, zeneművek, sokszorosítások, képek) mennyiségéről és értékéről összeállítottunk, eléggé 575
