Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

V. Irodalommal és munkásképzéssel kapcsolatos cikkek és tanulmányok

minősítette és a tudományt a tények Összefüggésének, a jelenségek törvényszerűségének kutatására utasította? Az osztályharc fanatizmus, mint minden fanatizmus, nemcsak a tudománnyal, de a marxizmussal is összeférhetetlen.

Marx elmélete senkit sem jogosít fel arra, hogy a társadalom bármely területének bármely jelenségét osz- tályjellegűnek mondja, ha ezt az állítását tények összefüggésére alapítani nem tudja. Ez éppen olyan fölhígítása és „népszerűsítése” Marxnak, mint a közgazdaság- tan klasszikus iskolájának az a lapos folytatása, amelyet Marx megvetően Vulgär Ökonomie-nak nevezett. Vulgär- marxizmus!

Ez a vulgärmarxizmus az, amely a munkásosztállyal szemben az összes többi osztályokat „egyetlen reakciós tömegnek” mondta: amíg Marx rájuk nem csapott és az osztályok lényegére nem figyelmeztette őket. Az „egyetlen” reakciós tömeg nem egy forrásból húzza jövedelmét, tehát nem lehet egyetlen.

Ez a vulgärmarxizmus az, amellyel szemben magának Engelsnek, a történelmi materializmus másik szülőjének, kellett az ideológiákat jogukba visszahelyezni.

Ez a vulgärmarxizmus az, amely harsogva hirdeti a generális osztályharcelméletet, mialatt közös célokért, tehát közös osztályérdekért, tehát társadalmi szolidaritásban szövetkezik hol a polgársággal, hol a földbirtokosokkal.

Ez a vulgärmarxizmus az, amely a tudomány és a művészet csudáiban sem tud gyönyörködni, ha nem bizonyította be előbb, hogy milyen gazdasági jelenségekből fakadtak és milyen osztályérdekek szülték; csak azt nem veszi észre, hogy egyelőre még a gazdaságihoz sokkal közelebb fekvő jogi, politikai vagy erkölcsi überbau összefüggésének törvényszerűségét sem ismerjük eléggé,

564