Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)
I. A könyvtári munkával foglalkozó cikkek és tanulmányok
tárteohnika és a könyvtárkezelés legújabb eredményeit oly kitűnő figyelemben részesíti, objektív szembeállításaiban is átcsillan a feltörekvő újabb iránt érzett rokonszenve, hogy sokszor azt hinnők, hogy fiatal, és így eo ipso az újért lelkesedő kezdőnek s nem a régiben megrögzeni szokott idősebb embernek műve e könyv. Ez teszi oly nagyon von- 'zóvá. S ezért és mert a könyvtámok hivatásáról való fölfogását következetesen érvényre juttatja egész könyvében, tekinthetjük azt a modem könyvtári törekvések alapvető kézikönyvének. Vegyük azonban egyes részleteit sorjában. Anyagának csoportosításában Graesel teljesen megtartotta az 1890-iki kiadásban fölállított és azután az 1897-iki francia kiadásban némileg módosított osztályozást. Petzholdt az ő Kate- chizmusá-Ъап két részt különböztet meg; az egyik szólt a könyvtár szervezéséről, a másik igazgatásáról. Ebből a fölosztásból sok ismétlés származott. Graesel az anyagot szintén két részre osztja, a melyeket megelőz a bevezetés, a melyben a könyvtártudomány fogalmát állapítja meg és irodalmát ismerteti. Az első rész a könyvtár épületéről, hivatalnokairól és anyagi eszközeiről szól, mintegy az előfeltételeiről a második résznek, a mely a könyvkinosről szól. A bevezetés négy szakaszra, az első rész három, a második ugyancsak három fejezetre őszük, a melyeken belül hat, illetve tizenegy szakaszt különböztet meg. A harmadik rész függeléket, pótlékokat és az indexet tartalmazza. A könyvtár fogalmát úgy határozza meg, hogy az „nyilvános vagy magán használatra fölállított könyvgyűjtemény” (6. 1.). A könyvtárismeret szerinte — miként említettük — tudomány. Ezt elválasztja a könyv- és írástudománytól, a melyek a könyvtártudománynak segédtudományai. A 54