Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

V. Irodalommal és munkásképzéssel kapcsolatos cikkek és tanulmányok

rendszerint két-három évenkint, az olaszok, angolok, amerikaiak stb. évenkint tartják országos tanácskozásukat. A jegyzőkönyveket ugyanott lehet megszerezni, ahol az országos központok lapjai jelennek meg.

Egyes szakmák is szoktak érdekes kongresszusi jegyzőkönyveket kiadni; minálunk pl. a nyomdászok, vasmunkások, stb.

G. Egyes kérdések újabb magyar irodalma

Amiket bevezetésül a munkásmozgalom irodalmának tömegéről mondtunk, eleve lehetetlenné teszi, hogy a részletkérdések külföldi irodalmának akár legszigorúbban megválogatott jegyzékét is adjuk ebben a füzetben, vagy akár csak a legjobbnak tartott munkákat megnevezzük. Mindenkit, aki a részletes irodalmat meg akarja ismerni, a bibliográfiákra utalunk. A legújabb német monografikus irodalomnak igen jó válogatását találja azonkívül A. Weber a C. csoportban említett könyvének fejezetei elején; továbbá jó válogatást egy szocialista füzetében: Adolf Braun: Die Gewerkschaften.

Wesen, Aufbau, Kampfmittel und Ziele der österreichischen u. deutschen Gewerkschaften. Vortragsdispositionen. 2. verm. Aufl. Wien: Brand 1911. 55 1. 60 f.

Itten arra akarunk szorítkozni, hogy a Közgazdasági Lexikon kiadása, tehát körülbelül 1900 óta felgyülemlett magyar irodalomból adunk füzetünk minden fejezetéhez néhány címet. Ez az összeállítás távolról sem teljes, nem is törekszik arra. A magyar folyóiratok közül csak hármat, a legkönnyebben hozzáférhetőket, dolgoztuk föl: a Huszadik Század-ot, a Szocializmus-t és a Közgazdasági Szemlé-t. Valószínű így, hogy épen említésre érdemesebb munkák kimaradtak; másutt meg épen kénytelenek voltunk jobb híján silányabb dolgokat is megemlíteni.

549