Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

Kőhalmi Béla: Szabó Ervin a könyvtáros

hatása egyike a legfontosabbaknak. Ilyen még: a városi és a f alusi könyvtár ; a szakkönyvtárak ; a kölcsönzés rendje és szervezete; a kölcsöndíj; a könyvtárosképzés; egységes katalogizáló szabályok; a magyar nemzeti könyvészet stb. stb. Csupa égető magyar kérdés” . .. „Ha azután ezek mellett — vagy inkább: ezek után — is van bankett, az igazán nem baj. De csak ezek után!”

Optimizmusa törhetetlen volt. Minden legkisebb jó kezdemény fel tudta pezsdíteni a vérét vesztő ország háborús napjaiban is. Az 1916-ban megindított „Könyvtári füzetek” első száma (Dienes László: Walter Hofmann könyvtári törekvései c. tanulmánya) elé „Háborúban — a Könyvtári Füzetek elé” c. bevezetőjében ezt írja: „A mi szegény országunkban minden jó intellektuális kezdés a mai körülmények között inter arma erkölcsi elégtétel és esztétikai öröm. Ha még oly szerény, még oly gyönge, még oly részleges is, mint ez a kis vállalat. De ha egyúttal út és eszköz az energetikus imperativizmus szellemében, akkor több, akkor cselekedet, előrelépés, fejlődés. Azt hiszem minden könyvtár-reform az. Ki merem mondani, hogy kulturális fejlődésünk: tudományos és egyéb értelmi és lelki energiáink gyarapodása ma a legszorosabban összefügg könyvtárügyünk állapotával”.

III.

Nem merítettük és nem aknáztuk ki Szabó Ervin könyvtártudományi örökségét, pedig ez ma már egészen a miénk. Ne felejtsük el, hogy 37 éven át senkié sem volt, gazdátlan jószág, mely igazi urára, a magyar munkásosztályra várt. Nem merítettük ki és nem

28