Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)
II. A Fővárosi Könyvtárral kapcsolatos cikkek és tanulmányok
felelhessen meg, kiegészítheti működését a könyvtárak kooperációjával. Ehhez természetesen szükséges, hogy a budapesti könyvtárakban legyen annyi önuralom, annyi önfegyelmezés, hogy ne akarjanak általános tudományos könyvtárak lenni, minden tudományágban egyformán kielégíteni a kutatást, hanem amellett, hogy az általános tudományos jelleget megóvják, igyekezzenek speciálizá- lódni. Ily módon a főváros és az állam egyesített erejével igenis eljutunk oda, hogy a könyvtárak kielégítik a szükségletet. A harmadik kérdés, hogy lehet-e ilyen tudományos munkamegosztást és kooperációt a budapesti könyvtárak között létrehozni? A negyedik lenne a kölcsöndíj szedése. Mindkettő igen fontos elvi kérdés. Vagyis, ha az első kérdést már letárgyaltnak tekintik azzal, hogy a budapesti könyvtárak az olvasók szükségletét ma nem elégítik ki, marad még három kérdés: Milyen legyen az új könyvtár? Lehetséges-e kooperáció és munkamegosztás? Legyen-e kölcsöndíj? A második kérdés további részletében úgy tagolódik : tudományos vagy népkönyvtár? Általános vagy speciális könyvtár? Ha speciális, milyen tudományokra nézve legyen speciális? Ez esetben lehet-e kooperáció a többi könyvtárakkal? S biztosítható-e ily módon úgy a tudósok, mint a nép olvasószükségletének kielégítése? Elnök kijelenti, hogy a most formulázott négy kérdést egyszerre fogják tárgyalni... Dr. BÁRCZY István elnök: Az eddigi összes felszólalásokból kitűnik, hogy nyilvános könyvtár felállítását általában mindenki szükségesnek tartja. A többi kérdéseket legjobb lesz együtt tárgyalni. A főtéma az: Milyen legyen az új könyvtár? És amennyiben vonatkozásai vannak meglevő könyvtárakkal,, milyen legyen az összeköttetés s ha ez szükséges, milyen módon oldassék meg? 269
