Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

II. A Fővárosi Könyvtárral kapcsolatos cikkek és tanulmányok

csupán az u. n. alsóbb néposztályok számára, hanem valóságos művelődési könyvtár legyen, amely a lakosság összes gazdasági és műveltségi rétegeit egyformán szolgálja, épúgy, mint az angol-amerikai és a modern német községi nyilvános könyvtárak?

4. Az erők megosztása szempontjából helyes-e, hogy az új nyilvános könyvtár, amely egyúttal a kerületi fiók- könyvtárak központja volna, tudományos részében ne általános könyvtár legyen, hanem egyes tudományszakokra epeciálizálja magát? Nem lehetne-e ugyanezen speciálizálást (munkamegosztást) a többi tudományos könyvtárakra nézve is kezdeményezni?

5. Kivánatos-e és milyen formák között lehetséges a meglévő népkönyvtáraknak és a különböző népművelő intézmények könyvtárainak az új nyilvános könyvtárral egyesítése? Esetleg úgy, hogy a nagyobb népművelő intézmények, ha lehetséges, egy-egy kerületi fiókkönyvtár vezetésében is részt vennének?

6. Kívánatos és lehetséges-e, hogy a községi iskolák könyvtárai az új könyvtárba beolvasztassanak?

7. Lehetséges-e, hogy egyéb fővárosi intézetek és hivatalok könyvtárai az új könyvtárral egészben vagy részben egyesíttessenek? Amennyiben egyes hivatali könyvtárak önállóan megmaradnának: milyen viszony legyen ezek és a központi könyvtár közt?

8. Kívánatos és lehetséges-e az új könyvtár kooperációja tudományos társulatok és intézetek könyvtáraival? Melyekkel?

9. Kívánatos-e a szabad tanítás ügyét a könyvtár sajátképeni funkcióival oly módon kapcsolatba hozni, hogy az új könyvtár és a tervezett Népháza közös épületben helyeztessék el és szerves összeműködést fejtsen ki?

267