Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)
II. A Fővárosi Könyvtárral kapcsolatos cikkek és tanulmányok
vétellel muzeális könyvtár és a jelszavuk: gyűjteni, gyűjteni, gyűjteni. Hogy a közönségnek hozzáférhető könyvekben ismereteket halmozzanak fel — ez az eszme az utolsó, amire az európai könyvtárak bürokratikus vezetői gondolnak és amit megengedhetőnek vélnek”. Brown: Manual of library economy. London 1903. 453—4. 1. 11 A bécsi könyvtáregyesületek közt a legelső helyet a Verein Zentralbibliothek foglalja el. Ennek a könyvtárnak működése oly fényes példáját szolgáltatja annak, hogy mit érhet el az egyéni kezdeményezés és munka, hogy fejlődésének néhány jellegzetes adatát itt is közöljük. A Zentralbibliothek megalapítója és máig is lelke Eduard Reyer, a geológiának tanára a bécsi egyetemen, ki a 90-es években 100,000 К-t gyűjtött össze a könyvtár céljaira. 1898- ban nyilt meg a belvárosi Zentralbibliothek öt kerületi fiókkal. Kooperációt létesített a Wiener Volksbildungsverein hat könyvtárával, az Alsó-ausztriai ipar és kereskedelmi kamarával és a Juridisch-Politischer Lesevereinnel, melyek 180,000 kötetnyi állománya szolgált alapul az új könyvtárnak. Röviddel megalakulása után máris 1 V* millió könyvet kölcsönzött ki. Az új könyvtár fejlődése rohamos volt; 1908-ban már 37 fiók kapcsolódott a központhoz, és az összes népkönyvtárak 3,390,000 kötetet kölcsönöztek ki. (A jelentés 5,089,221 kötetet mutat ki, de e számot egy harmaddal redukálni kellett, mert a könyvtár, hogy az elhasználást csökkentse, a köteteket vékonyabb kötetekbe kötteti; s így két bibliográfiai kötetre átlag három kötött könyv esik.) E forgalom 60°/o-a esik a Zentralbiblio- thekra, 32'Vo-a a Volksbildungsvereinre, 8°/o-a a Lesehallera. A központnak és fiókjainak könyvállománya 1908-ban 358,000 kötetre emelkedett, (1898-ban 60,000 kötet). Az évi kiadása most körülbelül 170,000 K, bevétele pedig mintegy 200,000 K. A bevételi forrásai részben szubvenciók (a város 3,000 K-val, a közoktatásügyi miniszter 700 K-val, a kereskedelmi kamara 400 K-val, az alsó-ausztriai helytartó tanács 50 K-val járulnak hozzá), a Volksbildungsverein járulékai, de főjövedelmi forrása a tagok díjai, amik 1908-ban 173,073 K-ra rúgtak. Az egyesület rendes tagjai évi 2 К-t, vagy egyszersmindenkorra ÍOO К-t fizetnek; a kikölcsönzők pedig kölcsönzési díjat fizetnek a használt könyvek után. E díjak nagysága a kerület lakásainak vagyoni állapota és irodalmi fajok szerint van megállapítva. Így a szépirodalmi szakért a kerületekben 10— 17 22 259
