Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)
II. A Fővárosi Könyvtárral kapcsolatos cikkek és tanulmányok
nyezní akarna a nagy községi könyvtárral. Ha azonban vagyonával a községi könyvtár alapításához hozzájárulna, viszonzásul reá lehetne bízni egy, esetleg két, fölolvasó- és tantermekkel és laboratóriumokkal fölszerelt kerületi fiókkönyvtár kezelését, természetesen a szorosan könyvtártechnikai funkciók kivételével, amelyek szükségképen a központ vezetése alatt kell hogy maradjanak. A községi iskolai könyvtárak beolvasztása. A beolvasztásnak nemcsak szüksége, de lehetősége is sokkal nagyobb a községi iskolák tanári és ifjúsági könyvtáraira nézve. A fővárosi statisztikai évkönyv szerint Budapest községi iskoláiban 1906-ban nem kevesebb, mint 193 iskolai könyvtár volt, köztük 117 tantestületi, 67 ifjúsági, 9 egyéb. Ha az „egyéb” kategóriába tartozó 9 könyvtárt, amelyek valószínűleg azonosak a népkönyvtárak közt szereplő ú. n. nép- és iskolai könyvtárakkal s így egyszer már számon vétettek, nem nézzük, akkor is máig talán 200 ilyen könyvtárral számolhatunk. Ezekben a könyvtárakban 1906-ban 122,000 kötet volt és fenntartásukra a város 25,000 koronát költött; mégis a használatukra nem jogosult, hanem inkább köteles 87,000 személy összesen 62,000 kötetet használt egész éven át, tehát hárman épen két kö tetet egy egész tanév alatt; s minden egyes ilyen használat 40 fillérjébe került a városnak.* Ezek a számok Budapestre nézve is megerősítik s könyvtári szakemberek véleményét, hogy az iskolai könyvtárak teljesen eéljukvesztett intézmények, amelyek serr didaktikai, sem oktató, sem gyönyörködtető hivatást nem képesek teljesíteni. Mindenütt, ahol kísérleteztek velük * L. a 10. táblázatot A budapesti könyvtárügy statisztikájánál. 244
