Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

II. A Fővárosi Könyvtárral kapcsolatos cikkek és tanulmányok

ez bizonyára nem történik meg: meg kell állapítanunk, hogy Budapest összes hozzáférhető tudományos könyvtárai együtt még annyira sem követhetik nyomon a világ tudományos könyvtermelését mint a bécsi egyetemi könyvtár egymagában. Aminthogy együttvéve alig gyarapodnak évenkint több kötettel, mint az Universitätsbibliothek egymaga.

Ha ehhez még hozzávesszük, hogy ez az egymillió tudományos könyv Budapesten kilenc helyiségben, a városnak nem kevesebb mint öt különböző kerületében van szétszórva, hogy kilenc különböző szerkezetű katalógusban van lajstromozva, hogy a bécsi egyetemi könyvtár majd az egész éven át reggel 9 órától esti 8-ig, tehát 11 órán át van nyitva, ellenben Budapesten a kilenc könyvtár napi olvasóóráinak átlaga aligha több 6—7-nél, akikor azon sem fogunk csodálkozni, hogy tudományos könyvtáraink használata is oly kevéssé intenzív, hogy 3 kötetre alig esik 1 használat évenkint, mialatt a bécsi egyetemi könyvtár 3 kötetet 2-szer forgat meg. S mennyi még a többi bécsi tudományos közkönyvtár forgalma! Csak természetes ilyen körülmények közt, hogy Budapest drágábban dolgozik mint Becs: míg az Universitätsbiblio- thek-Ъап a használat egy-egy esete átlag 55 fillérbe kerül, addig Budapest tudományos könyvtárai kb. 110 fillért adnak ki esetenkint, vagyis épen kétszer annyit.

Szándékosan mélyedtünk ennyire bele Budapest tudományos könyvtárügyének vizsgálatába. Rá kellett egyszer kézzelfogható számok világításában mutatni, hogy nemcsak ú. n. népkönyvtárak dolgában maradtunk el, hanem tudományos könyvtárak tekintetéten is csehül állunk. Senki sem vádolhat túlzott igényekkel. Hiszen mellőztük az összehasonlítást a fejlettebb Nyugattal és csak a hozzánk nyugatra legközelebb eső nagyvárossal mértük össze magunkat. Pedig hogy ott is mélyen alatta

217