Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

II. A Fővárosi Könyvtárral kapcsolatos cikkek és tanulmányok

családi folyóiratokkal és a szépirodalomból az ú. n. klasszikusok olcsó kiadásaival beéri, és drágább nagy tudományos könyvtárainkénál, mert ezek beérik a legkeresettebb munkáknak is egy vagy két példányával, és ezeket is esetleg csak akkor szerzik be, amikor olcsóbban juthatnak hozzájuk.

A könyvtári személyzet dolgában az elv ugyanaz: jól fizetett, művelt és munkával túl nem halmozott alkalmazottak. A könyvtárosi munka fáradságos nevelőmunka: elégedetlen, műveletlen és agyonhájszblt könyvtári személyzetből gépiesen dolgozó bürokraták, könyvkezelő gépek lesznek, akik arra az individualizáló, belső érdeklődésiből fakadó törődésre a könyvekkel és az olvasókkal, mely egyedül biztosíthatja, hogy minél többen, minél jobbat olvassanak — képtelenek.

Pénzügyi szempontból ez azt jelenti — és a szakemberek régen tisztában vannak ezzel —, hogy minél drágábban dolgozik egy könyvtár (a szélső ökonómia követelményeit természetesen szem előtt tartva) szolgáltatásai annál tökéletesebbek.

Bizonyos átlagszámítások alapján — amelyeknek alapjait itt talán egyelőre nem kell hogy közöljük — azt hisszük, hogy az új Fővárosi Közkönyvtár a legelső években kb. egy millió kötetnyi forgalmat kell, hogy elérjen. Tíz különböző nagyságú amerikai város könyvtárának statisztikáját vizsgálván, azt találtuk, hogy a forgalom egy-egy esetének költségé 37 fillértől 113 fillérig terjed, Európa legnagyobb városai könyvtáraiban ezek az átlagszámok kisebbek, 18 és 44 fillér közt váltakoznak. Budapesten nézetünk szerint 30 fillér átlagos költséggel kell majd számolnunk. Ez 300.000 koronás rendes évi költség- vetési szükségletet jelentene már az első években. Nem áltatjuk magunkat azzal, hogy esetleg többmilliós befektetések után, amelyeket az egész intézmény létesítése

13 Szabó Ervin — 27

193