Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)
II. A Fővárosi Könyvtárral kapcsolatos cikkek és tanulmányok
mely csak modern közigazgatási könyvtár kifejlesztését vette célul, eltérjen, és a könyvtárpolitika terén is érvényesítse azokat az elveket, amelyek egyetemes politikáját újabban irányítják. Nyilvánvaló, hogy azonképen, amint a népesség mind szélesebb rétegeinek gazdasági és szociális szükségleteiről igyekszik gondoskodni, amint iskolái útján a legifjabb nemzedék szellemi fejlesztését vállalja föladatául: ki kell elégítenie azt a szükségletet is, amely a kultúrországokban mindenütt nyomonkísérte — sőt helyenkint megelőzte — a demokratikus gazdasági és szociális várospolitikát s amely immár Budapesten is mind élénkebben nyilatkozik meg. Az Országos Tanács emlékirata nemcsak a könyvtárügyekkel hivatásosan foglalkozó szakférfiak véleményét tolmácsolja, hanem a sajtóban, az összes tudományos és kultúregyletek működő tagjai körében, a munkás egyletekben stb. stb. sokszor hangoztatott hiányérzetnek lett szószólójává, amikor a főváros könyvtárpolitikájának megváltoztatását sürgeti. S ha helyes az elv, hogy haszontalan dolog intézményeket csinálni, mielőtt azok iránt nincs szükséglet és használatukra érzelmi készség ki nem alakult: ma már bizonyos, hogy nagy fővárosi közművelődési könyvtár valóságos szükségletet elégítene ki és ezért meg kell csinálni. Ha ilykép teljesen egyetértünk az Országos Tanács intenciójával, hogy a székesfőváros a maga városfejlesztő programjába vegye föl a legközelebbi jövő feladatai közé egy „városi közművelődési nyilvános közkönyvtár” alapítását, s ha ezt — a Fővárosi Könyvtár már is tűrhetetlen helyi viszonyai miatt — nem is toldjuk azzal, hogy a város nem is a legközelebbi jövő „feladatai”, hanem cselekvései közé vegye föl azt — szükségesnek látjuk, hogy ezen rövid vélemény keretében is megjelöljük azokat az általános irányelveket, amelyek e könyvtár létesítésénél a fővárost véleményünk szerint kell, hogy vezessék, és azokat a 191
