Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

I. A könyvtári munkával foglalkozó cikkek és tanulmányok

íme a lista: az open accès; a bibliográfia helye a nép-, közép- és főiskolák tanrendjében; folyóirat-indexek; gyermekkönyvtárak ; stb. stb.

Csupán nekünk, magyar könyvtárosoknak, ne volna mondanivalónk mesterségünk dolgairól?!

A nem jól sikerült pécsi kongresszus óta könyvtári gyakorlati szakembereknek nem volt módjuk gyakorlati kérdések megvitatására. Azt tartjuk pedig, hogy az igazgatóknál és felügyelőknél és egyetemi tanároknál hiva- tottabbak erre a tényleges könyvtárosok, akik mindennapos munkájukban, lehet mondani: a maguk testén tapasztalják és érzik, mi kell a közönségnek, mi kell a könyvtáraknak és könyvtárosoknak, hogy a könyvtárak tevékenysége eredményesebb legyen. Nos, éppen ezeknek egyelőre csak a Szövetség közgyűlésén volna módjuk szakkérdéseket megvitatniok.

Ezért a legsürgősebb dolog volna, a Szövetség közgyűlését reformálni. Meg kell szüntetni az alapszabályok azon rendelkezését, hogy az intézetek a közgyűlésen lehetőleg vezetőik által képviseltessék magukat. A vezetők mellett elsősorban a többi hivatalnok megjelenésére kell a súlyt helyezni. A pontosabb előkészítés és vita érdekében a múzeumi embereknek külön szakosztályban kell szervezkedniük és a könyvtáriaknak külön. Napirendre kell tűzni a legégetőbb kérdéseket és előadókat kijelölni. Kérdésben igazán nincs hiány. Maga az állami beavatkozás szerepe és hatása egyike a legfontosabbaknak. Ilyen még: a városi és a falusi könyvtár; a szakkönyvtárak; a kölcsönzés rendje és szervezete; a kölcsöndíj; a könyvtáros-képzés; egységes katalogizáló szabályok; a magyar nemzeti könyvészet; stb. stb. Csupa égető magyar kérdés.

Vajha akadna, aki a soproni összejövetelen fölkarolná

m