Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

I. A könyvtári munkával foglalkozó cikkek és tanulmányok

táros kérdése: Shall the library be made fireproof? Tűzbiztossá kell-e tenni a könyvtárat? Hát lehet ilyet csak kérdezni is?

Ha a kérdésre a nyilvános könyvtár szempontjából igenlőleg felelünk, erre más okunk is van, mint a könyvek megóvása. Bizonyára ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni, annál kevésbbé, mert hisz majd minden nyilvános könyvtárban van a helyi (lokális) irodalomnak ha kis gyűjteménye is, amely szintén tartalmaz ritka darabokat. Csakhogy ezt a kistömegű ritkaságot meg lehet védeni a falba épített safe deposittal. Amiért azonban a modern könyvtárt is tűzbiztosán kell építeni, az megint annak sajátos jelleméből folyik, abból, hogy a szó legtágabb értelmében nyilvános épület, amelyben reggeltől késő estig tízezrek és egyszerre is akárhányszor ezrek tartózkodnak. A főváros községi könyvtárában is — a személyzeten kívül — kb. 2200—2500 személy befogadására való nyilvános helyiség lesz. Ezt a tömeget kell tűzveszélytől megóvni és ezért nem szabad a ritkaságokat nem is őrző könyvtárépületnél a tűzbiztonsági tekinteteket elhanyagolni.

De ezek a tűzbiztonsági követelmények már semmikép sem speciálisak, hanem azonosak más nyilvános épületek ezirányú követelményeivel. Nem a raktárt óvjuk hát különösen és kiváltképen nem úgy védekezünk, hogy szükség esetén valóságos árvízzel öntjük el a könyvtárt. A tűznél sokkal ártalmasabb a víz s nagyon találó egy fnanczia könyvtáros megjegyzése arról a gondosan őrzött kötetről, amelyet Michel Servet máglyájáról mentettek meg: hogy azt kevésbbé jó állapotban mentették volna ki a genfi tóból. Inkább arra ügyelünk, hogy a nyilvános helyiségekből baj esetén könnyen menekülhessen a közönség. Széles, egyenes és világos folyosókat csinálunk tehát, kényelmes lépcsőket és egyszerű alaprajzot. Egyébig