Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)
I. A könyvtári munkával foglalkozó cikkek és tanulmányok
megfelelően akarok megépíteni és keresek másik, ezzel rokon épülettípust, akkor bizonyára közelebb kell hogy essék egy iskola vagy egyéb, hasonló használatra szánt épület belső és külső stílusához, minit a régi könyvtáréhoz. A nyilvános könyvtárra ez a hasonlat annál találóbb, mert tényleg látjuk, hogy azt az angolszász országokban mindenütt a közoktatási intézmények részének tekintik s nem tulajdonképi könyvtári, hanem egyéb oktató célokat szolgáló helyiségekkel, de legalább nagy előadóteremmel kiegészítik. A modern könyvtárnak ez a részfunkciója a főváros könyvtári programmjában sokkal erősebben domborodik ki. Ha már az angolszász példák eleve arra kell hogy indítsák a kontinentális nyilvános könyvtárak épi- tőit is, hogy a könyvtár nyilvános helyiségei közé előadótermet, esetleg kiállítótermet is fölvegyenek, minálunk, helyi okúikból, ezeknek a szabad oktatást szolgáló helyiségeknek még nagyobb tér jut: a négy emeletsorból nem kevesebb, mint egy és egyharmad emeletre való, tehát az egész épületnek teljes egyharmada. És ha a sajátfcépeni könyvtári nyilvános helyiségek nagy száma az épület belső és külső architektúrájára új jelleget kényszerít, a szabad oktatás céljait szolgáló helyiségek olyan terjedelme, amilyen a főváros programm- jában van előírva, még tovább menő követelményt támaszt új architektúra iránt. Mert itt már tulajdonkép két intézményről van szó, amelyeknek rendeltetésük ugyan a legszorosabban rokon, de eszközeik mégis különbözők. Ügy érezzük, hogy különösen megfelelő csak az olyan terv volna, amely ezt a két egységet nemcsak a helyiségek belső csoportosításában juttatná kifejezésre, hanem a külső architektúrában is szemléltetné. A modem könyvtárnak ez a kirívóan nyilvános jellege elhelyezése tekintetében is más elveket ír elő, mint 140
