Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

I. A könyvtári munkával foglalkozó cikkek és tanulmányok

mindenféle egyesület, amely ma népkönyvtárakat tart fönn, ki ezer kötetest, ki kétezrest, amelyek együttvéve azt a rettenetes eredményt produkálják, amelyet kimu­tattunk, mert egyenkint szegények, gyöngék, tehetetle­nek, mondjon le „önállóságáról” és bocsássa könyvállo­mányát és egyéb anyagi és szellemi erőit a nagy községi könyvtár rendelkezésére. Egyenkint az egy és kétezer kötetek, az ötszáz és ezer koronák minden reális hatás nélkül emésztődnek föl; együtt tízezrekre rúgnak és már latba eső erőt jelentenek. Ennek a valószínűsége evidens Budapesten is; Bécsben már meg is mutatták. Szándékosan beszélek a nagy községi könyvtár prog- rammjának épven ezen pontjáról ennek a lapnak a ha­sábjain. Mert jó része ezeknek a kis könyvtáraknak sza- badkőművesi alkotás és mert a szabadkőművesek anyagi és szellemi támogatásából élnek ma is. És mert mit látunk? Azt, hogy nemcsak némely már meglévő és búsan tengődő intézmények fejtenek ki hatá­sos passzív ellenállást a központosítás ellen, hanem itt is, ott is új tervek és új elhatározások fogannak, hogy új kis könyvtárakat, új porszemeket szórjanak el a milliós nagyváros sivatagában. Nincs egyetlen egy csak a legszerényebb követelményeket kielégítő módon mű­ködő népkönyvtárunk s ezek a sikerek utánzásra buzdítanak másokat! Nem lehetne-e, ha már az eddig létesített könyvtárak nem akarnak „egyéni” életükről lemondani, legalább a csírázó, a csak most jövő kezdéseket eleve bekapcsolni a nagy központi könyvtárba? Hisz minden velükjáró mellé­kes — és magában véve teljesen tiszteletreméltó — célt biztosítani lehet azért. Hány pompás fiókja van a new- yorki, a londoni könyvtárnak, amely alapítója vagy vala­mely nagy adományozó nevét viseld és hirdeti évszáza­dokon át! A százezrektől látogatott olvasótermekben 110

Next

/
Oldalképek
Tartalom