Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története (Budapest, 1966)
Előtörténet
forrásként számontartott műve, a „Szabad Királyi Pest városának leírása” című 1831-es kiadású könyv volt a szóbanforgó ajándék. A szerző belőle egy példányt „a Nemes Tanácsnak kötelező tisztelettel” ajándékozott. A tanács az 1831. szeptember 24-i ülésen vette tudomásul az udvarias gesztust és Patachich- nak, mint írónak érdemét is hangsúlyozva kimondta, hogy „a bémutatott könyvnek beadott példázata a tanácsnak könyvtárába eltétetni rendeltetik” Az elismerő végzés szövegét Patachich nyomtatásban is közreadta könyve címlapjának hátoldalán. A tanács ekkor mint közismert tényre utalt a városi könyvtár létezésére. Pest városának a XIX. század első felében fennállott könyvtáráról ez az 1831-es adat képviseli az első nyomot. A bennünket közelről érdeklő többi kérdést illetően, (mikor alakult ki ez a könyvtár, hány kötetből állt 1831-ben, hol gyűjtötték, tartották anyagát, ki kezelte, kik és milyen alkalommal használták?), már találgatásokra szorulunk. Arra kell gondolnunk, hogy a gyűjtemény már 1831 előtt megvolt. Ha könyvtárként említették, úgy nagyobb mennyiségű könyvről volt szó. Valószínű, hogy a XVIII. században épült és Schmall Lajos által („Adalékok. ..”) leírt „régi” pesti városházán, (amely a belvárosi plébániatemplom háta megett állt 1842-ig, amikor is lebontották és az „új”, kétemeletes városházát építették a helyére), tartották, annak tanácstermében, talán „ügyvédi irodá”-jában, vagy a bizottságok által használt szobában, esetleg a levéltárat is magába foglaló „városi irodá”-ban. Nem vitás, hogy az anyagot a város emberei, tanácstagok, hivatalnokok használták. Ami számunkra lényeges: Pest városának már 1831-ben volt könyvtára és annak egyik könyvét, Patachich művét címszerint ismerjük. Az 1850 előtt volt Pest-városi könyvtárról még egy forrással rendelkezünk, amely ugyancsak a Fővárosi Levéltárban (Pest város tanácsi iratok IX. 75/857 szám) található. Ez az irat egy nagyobb könyvtári leltározás eredményét rögzítette 1858. február 22-i keltezéssel. A dokumentum teljes szövegű ismertetésére alább térünk vissza, mert tartalma elsősorban az 1850-ben létesült „Pest-városi Frank könyvtár”, (mellyel a következő fejezet foglalkozik), ügyét érinti. A leltározást a „Frank könyvtár” számbavétele végett hajtották végre. A német nyelvű dokumentumból azonban már itt válik fontossá számunkra a következő részlet: a város tulajdonában volt összes könyvek számbavétele során —, közli többek között a leltár —, találtak „olyan anyagot, amelyet korábban [1850 előtt] a tanácsteremben őriztek” („Früher im Magistratssaale aufbewahrt gewesene Bücher”), továbbá „számos régi hivatalos újságot és a városháza hivatalnokait illető könyveket, melyeket egykor a tanácsterem szekrényéből a könyvtárszobába helyeztek át” („welche aus dem Kasten des Magistratssaales einstweilen ins Bibliothekszimmer hinterlegen waren”) végül a kormány- és birodalmi rendeletek 10 bekötött kötetét („10 Stück steifgebundene Bücher Regierungs und Reichsgesetzblätter”), „melyeket az egykori városi könyvtár számára szereztek be.” Az idézett dokumentum 1858-ban készült és nyolc év távlatából utalt vissza az 1850 előtti állapotokra, a „Frank könyvtár” előtti régi gyűjteményre, amely egy ideig a városháza (ezúttal már az 1842-ben épült „új” városháza) tanácstermében, majd „könyvtárszobájában” állott. A szöveg a könyvek egy részét tartalmilag is megjelölte: hivatalos célokat szolgáló lapokról és egyéb kiadványokról, törvénykönyvekről volt szó. Mindez utólagosan erősíti meg feltételezésünket Pest városa 1850-ig kialakult hivatali jellegű könyvtáráról, amelyre az első kézzelfogható nyomot az 1831. szeptember 24-i tanácsülési napló bejegyzéséből nyertük. Kimondhatjuk hát, hogy Budának és Pestnek már a XIX. század közepe előtt voltak városi könyvtárai, ezek egyes darabjai különböző „áttételek” útján bejutottak az 1904-ben megnyitott fővárosi könyvtárba, és a mai gyűjtemény legősibb állományához tartoznak. „PEST-VÁROSI FRANK-KÖNYVTÁR” (1850—1875) A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár ősei közül az első olyan gyűjtemény, amelynek megismeréséhez már gazdag levéltári anyag, nagyszámú monografikus-, valamint folyóirat- és egyéb sajtóforrás, ezek mellett számos dokumentum is segítségünkre áll, az a közel 14 000 kötetnyi anyag, amelyet 1850—1875 között legtöbbször „Pest városi Frank-Könyvtár” néven emlegettek. A könyvtárat a maga korában nagy tekintélynek örvendő pesti polgár, Frank Ignác jogtudós, (aki a hazai jogtörténetben is előkelő helyet vívott ki magának), gyűjtötte össze és végül Pest-város közönsége tulajdonába juttatta. Frank Ignác életéről és tevékenységéről számos feljegyzést, ismertetést találhatunk. Ezeket első ízben Szinnyei József a „Magyar írók élete és munkái” című sorozatának III., 1894-ben kiadott kötetében foglalta össze. Legutoljára Eckhart Ferenc, a neves jogtörténész egészítette ki az adatokat a buda10
