Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története (Budapest, 1966)
Az előkészület évei (1904-1909)
geinek eltávolítása miatt másként alakult ez a szám: 1907-ben kisebb volt a könyvtár állománya, mint az egyesítéskor (52 000 kötet), 1909 végéig is a 80 000-en alul maradt. A kilencszázas évek végén kezdett jelentékenyebbé válni a gyarapításon belül az ajándékok száma. Nyomtatásban csak 1908-tól örökítették meg az intézmény évi jelentései az ajándékozók névsorát, de néhány irattári dokumentum nyomán tudjuk, hogy már 1908-at megelőzően is voltak ajándékozói a könyvtárnak, így Bókay Árpád orvosprofesszor egy 1906. január 11-i polgármesteri irat szerint a XIX. század hatvanas éveiből való négy kötet újságkivágást adományozott a fővárosnak, és azt a könyvtárnak továbbították. Az elkövetkező években megszaporodott az ajándékozók száma, ezért a könyvtár vezetősége 1908. október 24-én azt indítványozta: rendeljed a tanács,hogy az ajándékozók névsorát a Fővárosi Közlöny, a város nagyobb példányszámban megjelenő hivatalos lapja, időről-időre közölje, mert ez nemcsak erkölcsi elismerést, hanem társadalmi buzdítást is jelentene. A tanács november 5-i ülésén magáévá tette a javaslatot és 1909-től kezdve az ajándékozók névsorát a hivatalos lap is rendszeresen közreadta. Maga a könyvtár is csak 1909-től kezdve sorolta fel az adományozókat (1907 óta megjelenő időszaki kiadványában) és ettől fogva rendszeresen hozta a névsorokat. Az 1909-ben közölt jegyzékek már a nevek mellett az ajándékozott kötetek számát is feltüntették.1 A listákon rendszeresen szerepelt Szabó Ervin és a könyvtár más munkatársainak neve. A könyvtár köré kialakult baráti körről, részben a könyvtár olvasóiról is némi képet ad, ha az intézményen kívül álló első adományozók közül egyik-másiknak a nevét most felemlítjük: az 1909-es ajándékozók között szerepel Bárczy István, Budapest polgármestere, Wildner Ödön és Harrer Ferenc fővárosi tanácsnokok, Kunii Zsigmond, a szociáldemokrata párt egyik vezetője, Madzsar József, Dienes László, utóbb a könyvtár vezetői, Thallóczy Lajos, az ismert tudós és politikus, Varjú Elemér történész, Simonyi Zsigmond nyelvész, Harkányi Ede a haladó filozófus stb. 1909-ben mégis Kőrösy József hagyatéka jelentette a legnagyobb nyereséget a könyvtár számára, amit özvegye ajándékozott. A 475 kötetes gyűjteményről a könyvtár kiadványában is megemlékeztek, jelentve, hogy az új fővárosi könyvtár fennállása óta „ez az első nagyobb könyvadomány, amely magánostól származik” és, hogy a többes példányok kiválasztása után 234 kötetnyi igen értékes anyaghoz jutott általa a gyűjtemény. A magánosok ajándékainál nagyobb számban szerepeltek ekkor a hatóságok, közintézmények küldeményei. Ezek egy részét minden ellenszolgáltatás nélkül küldték, más részüket a könyvtári kiadványokért cserepéldányként. A különböző intézmények, testületek persze az esetek többségében nem spontán fedezték fel a könyvtárat, hanem a fővárosi könyvtár volt a kezdeményező fél. Értől vall az a levéltömeg, amelynek egy részét különböző (német-francia-angol-olasz) nyelveken a könyvtár menesztett külföldre, másik része: válaszok külföldről, úgyszólván a földkerekség minden pontjáról. A külföldi levelek áradata 1909-ben érte el első csúcspontját, ezek többnyire könyvküldeményeket kísértek. Az élénk levelezés hátterében ekkor a könyvtár által indított nagyarányú adatgyűjtés állott: a városfejlesztés és az'üzemek községesítésére vonatkozó külföldi irodalom anyagát igyekeztek minél teljesebben felkutatni és beszerezni. Ennek keretében igen sok olyan külföldi nagyvállalatot is megkerestek, amelyek egyes nagyvárosok közlekedésének, árammal, gázzal, vízvezetékkel stb. való ellátásának kiépítésében vettek részt.2 A magyar főváros előtt álló hasonló feladatok megoldásához kívánt hozzájárulni a könyvtár, amikor az ilyen jellegű nagyvállalatok, de emellett különböző európai, sőt tengerentúli városok vezetőségeit is felkérte: küldjenek leírásokat városi létesítményeikről. Ezekkel a gyűjtemény urbanisztikai állagát gyarapították, egyszersmind aktuális feladatokat is szolgáltak. A könyvtár első kiadványainak megjelenése után a külföldi testvérintézetekkel is megkezdték a széleskörű kapcsolatok kiépítését, mégpedig a kiadványok megküldése és cserepéldányok kérése útján, íme néhány ezen az úton szerzett partner címe az első ajándékozási listában: Augsburg: Magistrat; Berlin: Internationales Institut für Bibliographie; Magistrat; Bonn: Oberbürgermeisteramt; Bruxelles: Office du Travail; Chicago: John Carrel Library; Edinburgh: Council; Genova: Consiglio; Grenoble: Bibliothèque municipale; Kobenhavn: Magistrat; Lausanne: Conseil; Lisboa: Direccao des Correios; Milano: Consiglio; Montreal: City Council; New York: Columbia University; Riga: Magistrat; Tokio: Municipale office; Wien: Magistrat; Zürich: Magistrat stb. A további jegyzékekből érdemes még kiemelni a következő címeket: Cincinnati : Public Library; Firenze: Giunta Communale ; Calcutta : Superintendent govern, printing; Madrid: Ayuntamento; Manchester: Public free libraries ; Moszkva: Administration Medicale; Washington: Library of Congress; Zürich: Stadtbibliothek. 1 A Fővárosi Könyvtár Értesítője 1909. 7., 85., 123. és 179. old. 2 A könyvtár iratai között például az alábbi külföldi cégek papírján írott kísérő leveleket találjuk: Siemens und Halske, AEG., Berlin, A. G. Brown & Bovery, Baden, Elektrizitäts Abteilung der Union Bank, Wien, Continentale Gesellschaft für Elektrische Unternehmungen, Nürnberg, Essen-Ruhr R. W. Elektrizitätswerk A. G., Essen, Deutsche Continental-Gas Ge- selschaft, Berlin, Felten & Guillaume A. G., Frankfurt A. M. stb. 4 A Főv. Szabó Ervin Könyvtár története 49
