Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története (Budapest, 1966)
Az előkészület évei (1904-1909)
sára” állítsanak be az 1906-os könyvbeszerzési keret mellé 2000 korona rendkívüli hitelt. A főváros ezt a kérést is teljesítette. Az 1905—1906-os években a könyvtári költségvetés egyes tételeinek elhatárolásáért, illetve az idegen terhektől való megszabadításáért indultak újabb előterjesztések. A könyvkötés igen tetemes költségei a könyvbeszerzési keret rovására mentek. A városháza gazdasági osztálya emellett olyan irodai és egyéb kiadásokkal is a könyvtár költségvetését terhelte, amelyek alól az összes többi hivatalokat mentesítették. A költségvetés növekedése szempontjából különösen nevezetes év lett az 1906-os. 1906. július 21-én (ismét Szabó Ervin írásával) új beadvány készült újabb rendkívüli hitel ügyében. Ez már három évre elosztandó 15 000 koronáról szólt a következő indoklással: „A könyvtárnak a könyvek beszerzésére és kötésére engedélyezett rendes hitele éppen arra elegendő, hogy az újonnan megjelenő művek fontosabb darabjait beszerezzük, a legszükségesebb folyóiratokat járassuk és némely az olvasóteremben, vagy hivatali használatra kért, vagy alacsonyabb áron megszerezhető fontosabb, régebben megjelent munkákkal kiegészítsük a könyvtárat... emellett a legszükségesebb kötési munkákat elvégeztessük”.1 — majd rámutatott arra, hogy még a fontosabb hiányzó műveket és az, egyesek által jogosan kért könyveket sem tudják a fentieken kívül megvenni. Emellett a könyvtár rendezése közben fedezték fel, hogy „sok olyan munka nincs meg, amely a városi közigazgatás, statisztika és Budapest története irodalmának szentelt könyvtárban, ha azt modern tudományos színvonalra akarjuk emelni, valóságos segédeszközévé e szakok művelőinek —, nem nélkülözhetők.” E hiányok pótlása céljából van szükség a 15 000 korona beállítására éspedig három esztendőre 5000—5000 koronánként elosztva : 1907-re, 1908-ra és 1909-re. A Szabó Ervin által készített előterjesztés ezután indokolásában valósággal halmozta a külföldi, ezen belül a gazdagabb országok helyett a Magyarországhoz hasonló gazdasági erővel rendelkező városok példáit, kimutatva, hogy amíg a 791 000 lakost számláló Budapest 20 910 koronát, fejenként 2,6 fillért költ 1906-ban a könyvtárra, addig a Budapestnél kisebb Genova (235 000 lakos) polgárai fejenként 17 fillért, a 74 000 főt számláló Verona 25 fillért stb., mi több, a Magyarországnál elmaradottabb cári birodalom városai is felülmúlják e vonatkozásban Budapestet: Odessza lakosai 4 fillért, Rigáé 3 fillért áldoznak fejenként könyvtárra. Ennek az előbbieknél merészebb, mert viszonylag jelentős összeget kívánó javaslatnak is foganatja lett és 1907-től 1909-ig rendelkezésre állt az évi 5000 korona rendkívüli hitel. 1909-ben azután már a katalógusok, nyomtatványok kiadására, a személyzet szaporítására és a könyvgyarapodásra többesztendős küzdelemmel kivívott rendkívüli hitelek összesítését és rendes, állandó költségvetésbe való beiktatását kérte és meg is kapta a könyvtár számára. E „taktika” eredménye lett, hogy a könyvtár állandó költségvetési kerete 1904-től 1909-ig csaknem háromszorosra ugrott, 14 600 koronáról 40 890 koronára. A pénzügyi források ilyen gyors növekedésében elsőrangú szerepet játszott a könyvtár általános fejlődésében, amelyre a kérelmeknél utóbb már jogosan lehetett hivatkozni, viszont e fejlődés fontos előfeltétele a pénzügyi keretek fokozatos, majd gyors növelése volt. A könyvtári költségvetés, ezen belül a könyvbeszerzési keret viszonylag gyors emelkedése lehetővé tette az állomány gyorsiramú gyarapítását. íme a számok: 1904- ben 1899 kötettel, 1905- ben 2592 kötettel, 1906- ban 5298 kötettel, 1907- ben 8337 kötettel, 1908- ban 9162 kötettel, 1909- ben 7677 kötettel2 növekedett a gyűjtemény állománya. Az 1906-ban folyósított 6000 koronás rendkívüli hitel segítségével, tehát megduplázták az előző évhez képest a beszerzést, 1907—1909 közt már átlagosan négyszer annyi könyv áramlott a raktár polcaira, mint az első évben. Ha az eredeti állomány az 1903-as egyesítés nyomán átvett 53 000 kötet érintetlenül marad, úgy 1909-ben már a 90 000 kötet felé jártak volna, csakhogy a nagyarányú selejtezések és a duplumok töme48 1 Irattár. Költségvetés. 1904—1909. 2 L. A Főv. Könyvtár Értesítőjének 1907—1909-es folyamában közölt évi jelentéseket.
