Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története (Budapest, 1966)
Időrendi áttekintés
1918 okt. 31. 1918 nov.— 1919 márc. 21 1919 febr.— márc. 1919 márc. 21— aug. 2. 1919 jún. 24. 1919 júl. 22. 1919 aug. 1919 aug.— 1923 1921 1923 1924—1929 1925 1926 jún. 1926 dec.— 1931 ápr. 1927 1929 nov. Madzsar József, Dienes László, Braun Róbert, Kőhalmi Béla és más könyvtárosok aktív részvétele az őszirózsás forradalomban. A könyvtár vezetését Madzsar József és Braun Róbert távolléte miatt Dienes Lászlóra bízzák. Dienes és Kőhalmi Béla a könyvtár dolgozóinak bevonásával a magyar könyvtárügy reformjára vonatkozó terveket készít. Dienes László és Kőhalmi Béla a könyvtár központjának felhasználásával segítik az illegalitásba szorított Kommunisták Magyarországi Pártja újjászervezését. A proletárforradalom győzelme után a könyvtár vezetőit, Dienes Lászlót és Kőhalmi Bélát a magyar könyvtárpolitika irányításával bízzák meg, akik a fővárosi könyvtár naggyáfejlesztését is elősegítő nagyszabású programot dolgoznak ki és nyomban gyakorlati lépéseket tesznek annak végrehajtásáért. A fővárosi könyvtár vezetését Braun Róbertre ruházzák. A könyvtárt Szabó Ervinről nevezik el. Központját az Országgyűlési Könyvtár és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara könyvtára hozzácsatolásával és több kisebb közgazdasági gyűjtemény beolvasztásával hatalmas társadalomtudományi gyűjteménnyé kívánják kiépíteni. Kidolgozzák a Budapest és peremvárosaira kiterjesztendő közművelődési hálózat programját. A fiókok számát 40-re akarják emelni, e célból helyiségeket vesznek igénybe, könyvanyagot gyűjtenek, gyorsan növelik a személyzet létszámát. A hálózat a májusban indított könyvtárosi kurzus hallgatóinak gyakorlati helyéül is szolgál. Az ellenforradalmi puccskísérlet napján avatják fel a megszűnt Budai Könyvtáregyesület újjászervezett gyűjteményét, mint a Szabó Ervin könyvtár 6. számú fiókját a Corvin téri Budai Vigadó épületében. Ez a munkáshatalom első maradandó könyvtári alkotása. Megnyitásra készen áll a Vág utcai Népháznak a fővárosi könyvtárhoz 7. számú fiókként csatolt és újjászervezett gyűjteménye, amelyet azonban az ellenforradalom fölülkerekedése miatt csak augusztus közepén helyeznek üzembe. A Tanácsköztársaság bukását követő napokban jobboldali karrierista elemek ragadják kezükbe a könyvtár irányítását. Madzsar József igazgatót, Braun Róbert aligazgatót, Dienes Lászlót, Kőhalmi Bélát, tehát a könyvtár egész régi vezetőségét, emellett számos más baloldali munkatársát is feljelentik, rendőrkézre adják, illetve börtönbe juttatják. A baloldali irodalmat zárolják, egy részét kiselejtezik. A könyvtár új vezetője Kremmer Dezső lesz. Az intézményt megfosztják Szabó Ervin nevétől. A könyvtár általános leromlása: pénzügyi erőforrásai megcsappannak, személyzetének nagy részét elbocsájtják, a gyarapítás mutatószáma visszaesik, több fiókot átmenetileg, vagy évekre bezárnak, az olvasóforgalom hanyatlik. Kremmer Dezsőt igazgatóvá léptetik elő. Új fiókot alapítanak Óbudán. A könyvtár gazdasági helyzete a stabilizáció eredményeként javul, a zárva tartott fiókokat újból megnyitják. További 4 fiókot alapítanak: 1924-ben a IX. kerületben 9. számmal, a VI. kerületben 10. számmal, 1927-ben az I. kerületben 11. számmal, 1929-ben a X. kerületben 12. számmal. Erőteljesen növekszik a könyvbeszerzés mutatószáma, ennek megfelelően a kötetforgalom is. A főváros vezetősége jóváhagyja az új szervezeti szabályzatot, melynek értelmében hivatalosan is megfosztják a központot társadalomtudományi gyűjtőkörétől, a hálózatot a fasiszta nevelés eszközévé igyekeznek alakítani. Kremmer Dezső halála után Enyvvári Jenő lesz az igazgató. A főváros vezetősége törvénytelen, korrupt módszerekkel puccsszerűen megvásárolja a központi gyűjtemény számára a Wenckheim grófi család Baross utcai luxuspalotáját (1926 dec.) és azt a vételösszeggel csaknem azonos költségen kísérlik átalakítani könyvtári célokra. A másfél millió pengőn szerzett palotában 1931 áprilisában kezdi meg működését a központ. Felélesztik a kiadói munkát az „Aktuális kérdések53 sorozat folytatásával és egyéb publikációkkal. Végetér a konjunktúra időszaka, vele együtt a könyvtár anyagi ellátottságában tapasztalt átmeneti javulás. 312
