Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története (Budapest, 1966)
Előtörténet
Ennyi, amit a statisztikai hivatal könyvtára fejlődésének első szakaszáról tudunk s még az a nem elhanyagolható adat, hogy az 1873-tól egész Budapest szolgálatába állított hivatal könyvtári költségvetését az addig 150 Ft-ról 250 Ft-ra emelték, ami a perspektivikusan megnövekedett feladatokat tekintve, a Pest városánál már tapasztalt Budapest vezetőitől „hagyományként” átvett szűkkeblűségről árulkodik. Itt jegyezzük meg: a könyvtár e kezdeti időszakáról, jóllehet statisztikai intézmény gyűjteményéről volt szó, igen kevés statisztikai adat maradt ránk. Az olvasóforgalmat pedig a gyűjtemény egész fennállása alatt mindössze egyszer közölték, kezdetben még az állomány gyarapodást is csak időszakonként. Az irattári anyagban és a nyilvánosságnak szánt jelentésekben viszont sűrű a panasz amiatt, hogy a könyv- beszerzésre 1873-ban megszabott 250 Ft-ot, illetve a korona bevezetése után (1892) 500 koronát soha többé nem emelték. Az 1874—1875-ös évek nevezetes eseményeket jeleznek a statisztikai hivatal könyvtárának históriájában. A gyűjtemény sorsa ekkor szövődik össze a Frank-Könyvtáréval. Láttuk, hogy 1874 elején még az a gondolat is felbukkant: a Frank-Könyvtárt „egy városi könyvtár felállításáig” helyezzék a statisztikai hivatal könyvtárába, de ezt a tervet rövidesen elejtik. Fontosabb ennél, hogy 1874-ben egyszerre két feladatot is ruháznak a statisztikai hivatalra, az egyik: e hivatalnak kell kiválasztani az elajándékozás előtt a Frank-Könyvtárnak azt a részét, melyet érdemes a városnak visszatartania. A másik feladat: a város birtokában levő és az oda folyamatosan beérkező egyéb könyvanyag, a már említett „közvádlói” kötelespéldányok ügyének rendezése. 1867 óta rendszeresen gyülemlett a kötelespéldányos anyag a városnál, amelyet ideiglenesen a városháza egyik harmadik emeleti szobájában tároltak, majd a Kétnyúl (ma Szamuely) utcai városi közraktárban tartottak. A Frank-Könyvtár elajándékozása (1874—1875) kapcsán ezt a kérdést is rendezni akarták és a megoldást ebben az esetben is Budapest egyetlen könyvtárral is rendelkező városi szervétől, a statisztikai hivataltól várták. (Az idevonatkozó iratokat 1. a Főv. Levéltárban Pest város tan. ir. Vili. 69/869 és I. 2780/874 szám alatt.) Mindkét feladat végrehajtását tehát lényegében a statisztikai hivatal vezetőjére, Kőrösy Józsefre bízták. Az első idevonatkozó irat: a fővárosi tanács 1874. június 9-i ülésének határozata, mely felhívja Kőrösy Józsefet, hogy „mielőbb terjessze be azon könyvek jegyzékét, melyeket a Frank-féle városi könyvtárból egy felállítani tervezett statisztikai könyvtár részére használhat és adjon a maga részéről is az iránt véleményt, mi történjék a beérkezendő egyéb könyvek és nyomtatványok kezelése és hol leendő elhelyezése kérdésében.” A tanácsi utasítás itt tájékozatlanságból beszélt a „tervezett statisztikai könyvtáriról, hiszen, mint láttuk, ez a könyvtár négy év óta megvolt. Kőrösy József 1874. június 17-én kelt válaszában a tanács tudomására hozta, hogy a könyvek kiválasztásához meg fogja vizsgálni a Frank-Könyvtárnak az Egyetemi Könyvtárban készített katalógusát, ami pedig a köteles példányokat illeti, e kérdésben csak akkor nyilatkozhat, ha az évek óta felgyűlt anyagot már rendezték. A rendezéshez viszont egy díjnok alkalmazását kéri. 1874. augusztus 7-i jelentéséből megtudjuk, hogy a tanács teljesítette kérését és a felvett díjnok már meg is kezdte munkáját. Ennek eredményeként ugyanazon év november 26-án Kőrösy eljuttatta a köteles példányok ügyében kidolgozott javaslatát a városhoz. Ebben először is azt kívánja, hogy a köteles példányok beküldésének hatékony ellenőrzése végett kötelezzék a nyomdákat pontos nyilvántartás vezetésére. — Ami a városhoz érkező anyag felhasználást illeti, ő volt a Frank-Könyvtár kapcsán részben idézett terv első megszövegezője, ugyanis javasolta: tekintve, hogy a köteles példányok esetleges sajtóvétségekben való eljárás miatt futnak be a városhoz, tartsák azokat együtt fél-fél évig, illetve minden naptári év végéig, a határidő leteltével a 2—2 példány egyikét küldjék meg a Nemzeti Múzeumnak, a másodpéldányokat pedig tartalmuk-értékük szerint osztályozva, osszák szét különböző intézmények között. Itt első helyen a statisztikai hivatal könyvtára jön szóba: a legértékesebb nyomtatványok közül a hivatal számára használható anyagot e hivatali könyvtárnak adják, a közigazgatási anyagot a jövőben még felállításra kerülő közigazgatási könyvtár részére a statisztikai hivatalban tárolnák. Ez utóbbi anyagról a statisztikai hivatal félévenként jegyzéket nyújtana be a tanácsnak. — A város számára nem használható könyvek közül az arra alkalmasakat iskolai-tanári könyvtárak, illetve gyermekkönyvtárak felállítására, gyarapítására fordítsák. —-Ami egyik célnak sem felel meg, azt az Egyetemi Könyvtárba küldenék. — Ugyanezt az eljárást kell alkalmazni a beterjesztés időpontjáig már felgyűlt köteles példányoknál, melyek rendezését az említett díjnok végezte el. 1874. december 12-én jelenti Kőrösy József: a Kétnyúl (Szamuely) utcai raktárban levő kötelespéldányok feldolgozását befejezték. 280 művet, 400 darabot rendeztek, s az anyag zömét a statisztikai hivatalba vitték át, hogy a tervezett módon készítsék elő a könyvek átadását. 21
