Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története (Budapest, 1966)
A proletárforradalom építő lendületében (1919 március 21 - augusztus 2)
könyvtáros kurzust megnyitó előadásán.1 Egy május 16-i körlevél az Athenaeum nyomda megtekintésére szervezett tanulmányi kirándulásra mozgósította a szakszervezetet. A hálózat egészére, a központ és a fiókok valamennyi férfi dolgozójára vonatkoztak azok a felhívások, utasítások is, amelyek a Városi Alkalmazottak Országos Szövetsége által a Vörös Hadsereg keretében szervezendő „VAOSz zászlóalj”-ba való belépésre szólítottak. A fővárosi alkalmazottakból toborzott VAOSz zászlóaljat, mint a 15. gyári munkásezred részét (III. zászlóalját) kívánták létrehozni. Az első kelet nélküli (április folyamán) kiadott körlevelet, mely szerint nők is jelentkezhettek szolgálatra, Medvei Mária könyvtáros, mint a szakszervezet megbízottá írta alá.2 Arról nem maradt kimutatás, hogy hányán jelentkeztek kiképzésre, Dienes László személyi irataiból látjuk, hogy ő jelentkezett és részt vett a VAOSz katonai kiképző gyakorlatain is.3 Az ugyancsak kommunista Szigeti Gabriella ellenforradalom alatti rendőriügyészségi meghurcoltatásának dokumentumaiból tudjuk meg, hogy egyfelől lelkesen szervezett a Vörös Hadseregbe való jelentkezésre a könyvtáron belül, másfelől az 1919. június 24-i ellenforradalmi puccskísérlet másnapján egy a kijárási tilalom alóli mentesítő iratot kapott, nyilván feladatok végrehajtására a kockázatos helyzetben.4 Nem tartozik a fővárosi könyvtár Tanácsköztársaság alatti történetébe és mégsem érdektelen históriája szempontjából, hogy a munkáshatalom alatt Diener Dénes József, Krejcsi Rezső és Révész Mihály irányításával a Forradalmi Kormányzótanács rendeletére, a forradalom emlékeit megőrzendő, Proletár Múzeumot hívtak életre és a VIII. kerületben levő Reviczky utca 1. alatti Wenckheim palotát foglalták le és adták át a múzeumnak. Ez az épület, ahová a május 1-i dekorációk művészi darabjait, így Szabó Ervin szobormását is beszállították, lett utóbb 1931-től a fővárosi könyvtár központjának otthona. „BE KELL HÁLÓZNI A VÁROST KÖZMŰVELŐDÉSI KÖNYVTÁRAKKAL...” 1919. április 15-én kelt a Budapesti Forradalmi Munkás- és Katonatanács határozata, mely „A Szabó Ervin Könyvtár újjászervezése” cím alatt bevezető részében kimondotta: „Budapest könyvtárügyét teljesen a proletárművelődés szolgálatába akarjuk állítani. Be kell hálózni az egész várost közművelődési könyvtárakkal és szakkönyvtárakkal úgy, hogy a város dolgozó népe mindenütt ráakadjon a tanulás centrumaira. — Felhívjuk a Szabó Ervin Könyvtár vezetőségét, hogy a könyvtár nagy újjászervezőjének munkáját továbbépítve, haladéktalanul kezdje meg a budapesti fiókkönyvtári hálózat kiépítését, gyári munkáskönyvtárak és mozgó könyvtárak szervezését”.5 A határozat, amelyet valamennyi fővárosi újság (április 15. és 16.) ismertetett, a továbbiakban sürgős előterjesztést kért a Szabó Ervin könyvtár vezetőségétől megfelelő épületek lefoglalására és arra vonatkozóan, hogy milyen anyagi és személyzeti igényeket támaszt a terv végrehajtása ügyében. A könyvtár irattárában fennmaradt eredeti okmányt Sidó Zoltán, a főváros XIV. ügyosztálya vezetője, népbiztosi megbízott írta alá. Dienes Lászlónak a Vörös Újság 1919. május 29-i számában közölt nyilatkozata6 és a hivatalos könyvtári lap június 1-i számában megjelent azonos című és csaknem egészében azonos szövegű névtelen cikk (nyilván ugyancsak Dienes tollából) újabb momentumokkal egészítette ki az iménti programot. „Terveink szerint, minden kerületben több 15—20 000 kötetes általános — szépirodalmi és ismeretterjesztő — könyvtárt fogunk felállítani. Nagy-Budapesten 30—40-et... Ennek az országos könyvtárhálózatnak egyes szervei már az előkészítés előrehaladott állapotában vannak. így Budapesten rövid idő alatt öt ilyen közművelődési könyvtárat nyithatunk meg. Ezek előkészítése azért megy gyorsabban, mert megszűnt egyesületek képezik kiindulópontjukat, már némi kész szervezet áll előttünk, mely csak modern irányba való átszervezést igényel. Ilyenek a volt Budai Könyvtáregyesület, az V. kerületi Népháza, az Erzsébet Népakadémia helyiségeiben és anyaguk felhasználásával rövidesen felfrissített anyaggal megnyíló könyvtárak. Nagyobb közművelődési könyvtárat készítünk elő a volt Kőbányai Kaszinóban s nyári olvasótermet rendezünk be a volt Lipótvárosi Kaszinó nyári helyiségében, a Fasorban”.7 1 Irattár. Tanácsköztársaság. Vegyes iratok. 2 Irattár. Tanácsköztársaság. Katonai iratok. 3 Irattár. Személyi iratok. Dienes László iratai. 1 Fővárosi Levéltár. Bp., Kir. Ügyészség 11/13/558/1919. 6 Irattár. Tanácsköztársaság. Fiókhálózat. 6 „Könyvtárak a Tanácsköztársaságban” cim alatt. 7 A Tanácsköztársaság Könyvtárügye 1919. 2—3. sz. 6. old. 207
