Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története (Budapest, 1966)
Előtörténet
mert nyilvánvaló, hogy a vendéglátó intézmény saját falai között új életet akar kezdeni és a függőben maradt kérdéseket, köztük a Frank Könyvtár ügyét is, véglegesen óhajtja rendezni. S most az 1868-as Toldy-tervezet hátlapjára rávezetik az 1872. július 19-i tanügyi bizottsági ülés által készített újabb javaslatot, benne egy ideiglenes és egy végleges megoldás : helyezzék el ideiglenesen a közeljövőben visszakerülő Frank-Könyvtárt és egyéb városi könyvanyagot valamelyik újonnan épülő városi iskola „netán üres helyiségébe”. Építsék meg a könyvtár méltó és végleges otthonát a Kétnyúl utca és az Oroszlán utca (ma: Szamuely utca és Török Pál utca) sarkán levő telekre, ott ahol pillanatnyilag a városi közraktár van, melyet máshová kell majd telepíteni. Készítsék el az épület költségvetési tervét, biztosítsanak könyvgyarapításra és a megfelelő személyzet díjazására 1873-tól évi 10 000 forintot stb. A javaslattal az 1872. szeptember 11-i közgyűlés is foglalkozik, különbizottságot küld ki, a tanügyi bizottságnak a Kétnyúl utcai telekre vonatkozó tervét elveti és a különbizottságot, melynek megint Toldy Ferenc az elnöke (tagjai : Királyi Pál, Ballagi Mór, Steiger Gyula, Tavaszy Endre, Vecsey Sándor, Forgó István, Horváth János), utasítja, hogy szakértők bevonásával szemeljen ki „egy díszes könyvtári épület állandó helyéül egy minden tekintetben célszerű helyet”. — A törvényhatóság könyvbeszerzésre egy fillért sem szavaz meg, javaslatot kér a könyvtári épület költségeire, a Frank-Könyvtár és más városi könyvek elhelyezésére pedig a tanácsnak ad szabad kezet. Mindez a buzgóság, a szép szavak ellenére, felettébb komolytalannak látszik és valójában az is. — Pest hatóságai és képviselőtestülete helyzetüket már csak ideiglenesnek érezhetik, hiszen 1872-ben már befejezett tény a három város: Pest, Buda és Óbuda egyesítése, melynek végrehajtása után, ha viszonylag kisebb szavazati aránnyal, de a két testvérváros küldöttjeinek is beleszólási joga lesz a Pest vezetői által kidolgozott tervek végrehajtásába. A könyvtárra vonatkozóan mindenesetre zavarbaejtően gazdag elképzelésekkel fog találkozni Budapest 1873-ban megalakuló törvényhatósága. Az ideiglenes megoldás kidolgozását Pest város tanácsa a tanügyi bizottságra ruházza, amely 1872. október 28-i tervezetében egész sereg iskolát, meglevőt és olyanokat is, amelyek még megépítésre várnak, sorol fel, mint a könyvtár esetleges átmeneti otthonát. — A Toldy Ferenc elnökletével értekező kiküldött bizottság a végleges könyvtárépület megépítésére a városi Dologház telkéből kihasítandó részt javasolja. Hogy mindez csupán formális aktagyártás volt, azt legjobban Pest város törvényhatósága egyik utolsó, 1873. július 23-án tartott közgyűlésének határozata leplezte le. Ez a határozat kimondta, hogy most már nem óhajt foglalkozni a könyvtár kérdésével, hanem annak érdemleges elintézését a szervezés alatt álló új fővárosnak, Budapest közgyűlésének engedi át. Eközben az Egyetemi Könyvtár új otthonának építése megkezdődött, gyors léptekben haladt előre, közeledett az idő, amikor a Frank-Könyvtár dolgában az utolsó szót kellett már kimondani. Negyven éves szolgálata után éppen ekkor, 1873 végén vonult nyugdíjba az Egyetemi Könyvtár nagynevű igazgatója, Toldy Ferenc, aki mint láttuk, a fővárosi könyvtár eszméjét oly lelkesen felkarolta. Toldy utóda, Horváth Árpád 1874. január 18-án lépett hivatalába és a jelek szerint nem tanúsított különösebb megértést abban a tekintetben, hogy az átszervezés megrázkódtatásaival küszködő Budapest hatóságainak türelmi időt adjon a Frank-Könyvtár kérdésében. Budapest törvényhatósága mindenesetre elég frissen tűzte napirendre a fővárosi könyvtár problémáját, Királyi Pál bizottsági tag 1874. január 31-én papírra vetett beadványában tett ugyanis indítványt a Frank Könyvtár ügyében és ezt 1874. február 4-én tárgyalta Budapest újdonsült képviselőtestülete. Lévén a dolog roppant sürgető, a „hagyományoknak” megfelelően ezúttal is bizottságot küldött ki javaslat- tételre. A bizottságban most is ott látjuk Toldy Ferenc nevét, aki egyetemi könyvtári állásától elbúcsúzva, továbbra is tagja maradt a város képviselőtestületének, de most nem Toldy, hanem Békey Imre, a tanügyi osztály vezetője az elnök, a tagok között a tudomány világából ismert egyéb jeles férfiak neveit is felfedezhetjük, köztük Hunfalvy Pálét, Apáthy Istvánét, Havas Ignácét, Ballagi Mórét, Királyi Pálét. Ami a bizottság javaslatát illeti, ez már semmiképp sem válik díszére az aláíróknak. Alig 18 nappal a közgyűlés által adott megbízás után, tehát 1874. február 22-én született meg az előterjesztés, amely, miután rövid visszapillantásban vázolja a fővárosi könyvtár körül 1850 óta zajló eseményeket, a következő javaslattal állt elő : „Tekintettel arra, hogy nevezett könyvtár nagyobbrészt jogi és itt is inkább kútforrási... tekintettel arra, hogy fővárosunkban máris három nagyobb könyvtár létezik t. i. a nemzeti múzeumi, az académiai és az egyetemi és több kisebb, de folyton gyarapodó társulati és egyleti... ezek mellett egy külön városi könyvtárt fölállítani, ennek épületet emeltetni, kezelési, fenntartási és gyarapítási költségeit fedezni, majdnem céltalannak tűnnék fel, tekintettel továbbá arra, hogy a végrendelet erre vonatkozó része... semmi akadályt nem képez... a bizottmány a kérdéses könyvtárnak... az Egyetemi Könyvtárnak leendő végleges odaajándé- kozását hozza javaslatba, mivel hogy a fővárosnak netáni ajándékát nemcsak az egyes köteteken látható városi színes pecsét, hanem a könyvtári épület valamely kiválóbb helyiségében bizonyára felállítandó márványtáblára vésendő felirattal is megörökítené...” 2 A Főv. Szabó Ervin Könyvtár története 17
