Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története (Budapest, 1966)
Könyvtári élet az őszirózsás forradalom alatt (1918 október 31 - 1919 március 20)
KÖNYVTÁRI ÉLET AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM ALATT (1918. október 31—1919. március 20) Az őszirózsás forradalom a fővárosi könyvtár hétköznapi életében is kedvezően éreztette hatását. Az 1918—1919-es évekről már csak 1920-ban, illetve 1921-ben, tehát az ellenforradalom időszakában adtak ki nyomtatott jelentéseket, amelyek rosszindulatú célzatossággal tárgyalták a forradalmi hónapok eseményeit, de mégsem tudták egészen elleplezni a pozitívumokat. Az ellenforradalom alatti visszapillantások egyébként szembetűnő hanyatlást árulnak el a könyvtár összes előző (az 1907—1917-es évekről kiadott, Szabó Ervin által írt és szerkesztett) évi jelentések színvonalához képest, alig adnak segítséget a kutatónak. Ezt Kremmer Dezső, az 1918—1925-ös évekről szóló beszámolók szerzője is kényszerűen bevallotta mindjárt első (1918-as) jelentése végén: „Jól tudom, hogy e jelentésnek igen sok hibája van, nem oly alapos és széleskörű, sokat felölelő, mint az első tizenegy jelentés akármelyiké.”1 Az ellenforradalmi könyvtárvezető persze mindjárt igyekezett megmagyarázni a fogyatékosságok „okait”. Egyik „mentség”-e: „közel két évig lebegett, mint törött kormányú hajó a forradalmak vizein a könyvtár” és ő ezekután — úgymond — „Szabó Ervin örökébe lépve egy megtépdesett, összezsugorított sokat szenvedett intézetet talált, mely alig tudott a két forradalom pusztító vihara után aléltságából magához térni... Másik mentsége az, hogy a főtisztviselők legnagyobbrészt a jelentés írása idején, mint hivatalaiktól felfüggesztettek, távol éltek a könyvtártól”.2 Bizony felületes és hézagos „mentségek” ezek. A forradalmak „közel két év”-e például 1918. október 31-től 1919. augusztus 1-ig tartott, vagyis összesen 9 hónap volt. Ráadásul nem „egy megtépdesett, összezsugorított, sokat szenvedett, áléit”, hanem ellenkezőleg, egy megnagyobbodott, pezsgő életű, virágzó intézményt örökölt az ellenforradalmi vezetőség, amely azt is elhallgatta, hogy önmaga volt előidézője annak, hogy a főtisztviselők nagyobb részét felfüggesztették, így hát azok nagyon is „távol éltek a könyvtártól”, ki börtönben, ki internálótáborban, ki pedig emigrációban. Ez a körülmény a beszámoló közreadásakor még titok volt, a felszabadulás óta előkerült bizalmas akták segítségével azonban alább még módunk lesz feltárni a történteket. Az 1918-ról és 1919-ről utólag készített hivatalos jelentések más részleteikben is magukon viselik a politikai elfogultság és a teljes felületesség bélyegét, ezért csak kevéssé használhatók a bennünket érdeklő korszak megismeréséhez. Példaként említhetjük azt is, hogy a jelentés szerzőjének a könyvtár 1918-as ajándékozói névsorát — úgymond: „a két borzalmas forradalom pusztító vihara után nem állt módjában összeállítani”. Valójában a szóban forgó listákat akkor is (mint ma) megtalálhatták volna a sok ezer példányban kinyomtatott 1918-as Fővárosi Közlöny 307. és a 1703. lapján, azonban vagy kényelemszeretetből, vagy szakmai ismereteik hiánya miatt nem néztek utána, annál furcsább, hogy még ilyen esetben is a „borzalmas forradalmakra” hivatkoztak. Nem szorul bizonyításra, hogy egy könyvtár fejlődésében is elsőrangú jelentősége van annak, hogy ki vezeti az intézményt és aligha találunk a hazai és külföldi szakirodalomban olyan könyvtári jelentést, amely elhallgatja, hogy a tárgyalt időszakban ki vezette a könyvtárat. A fővárosi könyvtár 1918-as és 1919-es jelentései azonban e ponton is kivételt képeznek. Az 1918-as jelentésnek megvan az eredeti kézirata, ebben még szerepel az a mondat, hogy a könyvtárt Dienes László vezette az őszirózsás forradalom alatt, de utólag már ott is kihúzta ezt Kremmer Dezső.3 A nyomtatásban megjelent összefoglalóban már egyáltalán nem szerepel Dienes neve. Jobb hijján mégis nem egy esetben kényszerülünk az utólag, az ellenforradalom alatt nyomtatott 1918—1919-es jelentések adatait is figyelembe venni, amennyiben egyéb források valószínűsítik a hitelességet. 1 Városi Nyilvános Könyvtár tizenkettedik évi jelentése a könyvtár működéséről az 1918. évben. 1920. 10. old. 2 Uo. 8 Irattár. Évi jelentések. 1918. 189
