Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása (1911-1914)
138 A főváros könyvtárának története 1945-ig Az Almássy téri Deák Ferenc Könyvtár terén épüljön fel a könyvtár a Fővárosi Könyvtár szakmai irányításával, majd annak működtetésével, mint fiókkönyvtár. A helyszínre tett hat javaslat közül az Almássy teret választották. Bár a tér beépítése ellen a középítési bizottság vétót emelt, a városi tanács majd a közgyűlés jóváhagyta az Almássy téri építkezést. Az építési tervek készítése azonban elhúzódott: Medgyes Lajos, a páholy építész tagja a felajánlott munkával nem készült el, végül Bánlaky Géza városi főmérnök készítette el az építésügyi osztály megbízásából 1913 februárjában sebtében a tervrajzokat. (Az épület megjelenési formáját az egyébként elismerő kortársi kritikák is igénytelennek tartották.) 1913. december 27-én nyílt meg a könyvtár Székács Antal és Bárczy István beszédeivel. A megnyitás széles sajtóvisszhangot váltott ki. Madzsar József leírása szerint „az egész épület voltaképpen egy teremből áll, melynek egyik része a gyerekek, másik része a felnőttek olvasója, egyúttal könyvraktár és kölcsönző is. Olvasóhelyet terveztünk a felnőttek számára húszat, a gyerekeknek huszonötöt... a könyvtárépítés elvei alapján, a gyakorlat azonban újabb és újabb pótszékek alkalmazására kényszerített, úgyhogy most már hetvennél is többen olvasnak egyszerre ... a forgalom állandóan maximális, a gyerekeket csak turnusokban lehet beengedni."69 Palotai úti könyvtár. (Terv: 1912-1914. Nem valósult meg.) A Palotai úti (ma: Új Palotai út) új munkás lakótelepen, a Babér utcában (Angyalföld és Újpest határán) épületátalakítással tervezték kialakítani az 5. sz. fiókkönyvtárat. A két kisebb könyvtárszoba átépítési tervei 1913 februárjára elkészültek, a megnyitást 1913 végére, majd 1914 közepére hirdették meg. A háború kitörése után a terv már nem került szóba.70
