Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása (1911-1914)
122 A főváros könyvtárának története 1945-ig A tervezett építkezés sorsa27 Az első év lendülete 1912 tavaszán megakadt. A középítési bizottság áprilisban ismét kifogást emelt a Tisza Kálmán téri elhelyezés ellen, és a szomszédos, üresen álló gázgyári telket javasolta beépítésre. Májusban, a könyvtári bizottság ülésén derült fény arra, hogy a tervek túllépték a kétmillió koronás fedezetet.28 Ezért tanácsi határozat döntött arról, hogy „ elsősorban a könyvtári szárny épüljön fel" és szóba került egy új kultúralap létrehozása is. A fordulópontot a középítési bizottság június 21-i ülése jelentette, ahol - immár végérvényesen - megfeneklett a Tisza Kálmán téri építkezés terve.29 Igaz, hogy Bárczy még 1913 decemberéig szavakban kitartott a Tisza Kálmán téri változat mellett, de Lajta Béla pályaterve a csillagvizsgálót rejtő toronnyal a színfalak mögött új megoldásokat keresett, egyebek között a kormányzattal való tárgyalás útján is. Új helyszínek kerültek szóba: a Duna partján, a parlament mellett levő városi telkek, az Erzsébet híd melletti városi (volt piarista) telek.
