Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A városi könyvtár új modelljének kialakítása az előzmények és az 1910-es év eseményei
90 A főváros könyvtárának története 1945-ig működtette. Évi könyvforgalma a tízes évek elején már meghaladta a 30 ezer kötetet, látogatói kétharmadát az ipari munkások, tanoncok és kereskedősegédek alkották.16 A két egyesület idézett beadványának zárósorai rávilágítanak a szabadtanítás iránti figyelem megélénkülésének aktuálpolitikai hátterére is: „Azt hisszük, hogy ma, mikor a választási jog kiterjesztése [kiemelés: K.S.] a népművelés kérdését nemcsak kulturális kérdésül tünteti fel, hanem a magyar állam eminens létérdekéül egyenesen elsőrangú politikai kérdéssé érlelte: nem hiába fordulunk kérésünkkel a nemzet képviseletéhez."17 A század első évtizedében felerősödött a szabadművelődés: a polgári Erzsébet Népakadémia mellett a szakszervezetek által szervezett munkástanfolyamok, a keresztényszocialista Kolping mozgalmak, az évtized derekától a polgári radikalizmus szellemét tükröző tanfolyamok is egyre nagyobb szerepet játszottak - nem utolsó sorban azzal a hátszéllel, melyet a tömegek politikai megnyerésének lehetősége adott. A Népszava kezdettől elutasított minden fővárosi kezdeményezésű szabadművelődési intézményt, arra hivatkozva, hogy a munkásság „a maga népakadémiáját" fogja majd létrehozni. Szabó Ervin - a század első éveiben a Népszava munkatársaként - orientáló szerepet vállalt a szabadtanítás körüli kérdésekben.18 A főváros millenniumi alapítványból létrehozni tervezett Népotthonról (melynek megvalósításáért később négy éven át minden erejével küzdött) elutasítóan nyilatkozott: „Valódi népotthont csak olyan kommúnák tudnak létesíteni, amelyek a maguk vezetésében nemcsak a kormányhatalom, hanem a saját polgáraik terrorizmusától is teljesen függetlenek, s amelyekben a nép az úr. Ott lehet a népet fölvilágosító könyvtárakat, előadásokat tartani..."19 Az idézet által érzékeltetett partikuláris, kizárólag a munkásságra építő nézőponton azonban Szabó Ervinnek rövidesen túl kellett lépnie, s erre éppen a szabadoktatás gyakorlati megvalósításának feladatai vezették rá. Az előadáVáltozatok a népművelésre: részlet az Erzsébet Népakadémia jelentéséből...
