Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A városi könyvtár új modelljének kialakítása az előzmények és az 1910-es év eseményei
A városi könyvtár új modelljének kialakítása 85 A VÁROSI KÖNYVTÁR ÚJ MODELLJÉNEK KIALAKÍTÁSA AZ ELŐZMÉNYEK ÉS AZ 1910-ES ÉV ESEMÉNYEI Milyen funkciókat kell egy városi könyvtárnak teljesítenie? - ezt a kérdést tárgyalta a Fővárosi Könyvtár 1903-as újjászervezését megelőző években a fővárosi könyvtári szakértői bizottság. (Ld. A könyvtár ügyének újragondolása című fejezetet.) Mivel a bizottság a hagyományos könyvtárkategóriákban gondolkodott, a három lehetséges városi könyvtári szerepet - közigazgatási szakkönyvtár, általános gyűjtőkörű nagy könyvtár, népkönyvtár - összeegyeztethetetlennek találta. A tanácskozók nem figyeltek fel arra, hogy az angol-amerikai városi könyvtárak a hagyományos kategóriáktól alapjaiban eltérő, új modell szerint szerveződtek, és már Európa más országai is elindultak az új modell átvételének útján. Sokkal többről volt szó, mint egyszerű könyvtártechnikai újdonságokról. A polgárság a politikai intézmények után a társadalmi, kulturális intézményeket is radikálisan átformálta, saját igényei szerint újjáteremtette. E folyamat keretében jött létre a nyilvános könyvtár, a public library. Ez az új intézmény minden lényeges vonásban különbözött a régi, „hagyományozott", patriarkális városi könyvtártól:- A könyvtár fenntartója az adófizető (gyakran külön könyvtári adót fizető) városi polgár volt, aki ezért a könyvtárnak nem csak használója volt, hanem - jogosan - gazdájának is tudta magát, s jogot formált arra, hogy az igényei szerint működjön, alakuljon.- A polgárság a könyvtárral szemben saját érdekeinek megfelelő igényeket támasztott: elvárta, hogy biztosítsa számára mindazokat az ismereteket, mindazt a tudást, ami az életben való boldoguláshoz szükséges, az elméleti ismeretektől a gyakorlati információkig. A használó érdeke a minél gazdagabb és aktuálisabb információhoz való szabad, akadálytalan hozzájutás volt.- Ez az igény meghatározta a könyvtár állományát: a város lakóinak minden rétegét kielégítő gazdag könyv- és folyóirat választékra volt szükség, legalább is a város egy pontján, a központi gyűjteményben.- Az angol-amerikai nyilvános könyvtárakat a polgári gazdaságossági szemlélet, a racionális üzemszervezés jellemezte. Maximális „termelékenységre", azaz minél nagyobb közönség megnyerésére, minél nagyobb forgalomra törekedett minél kisebb anyagi ráfordítással. A használócentrikus megközelítés új könyvtári technológiát alakított ki.- A könyvtár szorosan összefonódott az iskolán kívüli felnőttképzés, a University Extension ügyével. Mindezek a törekvések megtestesültek az új könyvtártípusban, melynek neve, a pub-
