Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Az újjászervezéstől a társadalomtudományi könyvtárig a fővárosi könyvtár indulása (1903-1909)
78 A főváros könyvtárának története 1945-ig- Az olvasók negyedévenként teljes tájékoztatást kaptak a könyvtár új szerzeményeiről.- Útmutató hívta fel a használók figyelmét a könyvtár nyújtotta szolgáltatásokra.- A közérdeklődésre számot tartó, aktuális társadalmi-várospolitikai kérdésekről átfogó tematikus bibliográfiák készültek.- A könyvtár rendszeresen tájékoztatta közönségét távolabbi terveiről, törekvéseiről is. E sokrétű szolgáltatásnak a könyvtár 1907-ben induló, negyedéves periodicitású, a közönség tájékoztatását szolgáló kiadványa, A Fővárosi Könyvtár Értesítője adott keretet.69 Az ebben közölt anyagok egy része később önálló formában is megjelent, a tematikus bibliográfiák, pedig utóbb kiváltak az Értesítőből és A Fővárosi Könyvtár Közleményei címmel önálló sorozatként szerepeltek. Az Értesítő gerincét a negyedévről-negyedévre megjelenő állománygyarapodási jegyzékek képezték, melyek a könyvtár szakkatalógusának rendjéhez igazodva adtak számot a könyvállomány teljes gyarapodásáról. Évente közölték a könyvtárba járó folyóiratok listáját is. Az Útmutató a Fővárosi Könyvtár látogatói számára70 a korszak könyvtári útmutatóitól olvasóbarát hangnemében különbözött. „Csak ha a könyvtár eredményes funkcionálásának két tényezője: a tisztviselők és a közönség együttműködnek, lehet a könyvtárból az, aminek lennie kell: mindnyájunk közös tulajdona" - írta. Tematikus bibliográfiák E bibliográfiák A Fővárosi Könyvtár Közleményei illetve Szakkatalógus néven alkottak sorozatot, és az amerikai könyvtárak gyakorlatát kívánták meghonosítani, mint azt a sorozat első kiadványának előszavában Szabó Ervin is hangsúlyozta: „Alig lehet kétséges, hogy Európában az amerikai könyvtárakat kellene mintául venni [...] Amikor egy ország vagy egy város közvéleményét élénkebben foglalkoztatja valamely politikai, társadalmi vagy akár tisztán tudományos kérdés, az amerikai könyvtárak ennek náluk meglevő irodalmát kisebb publikációk keretében közük [...] Azt hisszük, nem lépünk rossz útra, mikor a Fővárosi Könyvtár szakkatalógusának publikációjában ennek az amerikai módszernek követésére teszünk kísérletet. "71 E kiadványokkal Szabó Ervin könyvtári célja a várospolitikusok és a városi tisztviselők megnyerése volt intézménye számára, a könyvtár presztízsének növelése, s a gazdag anyag hozzáférhetőségének megkönnyítése. A könyvtáron túlmutató cél: Bárczy István várospolitikájának szakirodalommal való megerősítése, bizonyos szempontból orientálása, „hozzájárulni a közösséget mozgató problémák tisztázásához és gyorsabb megoldásához." Az utóbbi cél érdekében következetesen olyan témakört választott, mely egyszerre jelentett „eminenter városi kérdést" s ugyanakkor azon túlmutató, szociális feszültséget okozó, többféle megközelítést lehetővé tevő társadalmi problémát.72
