Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)

Az újjászervezéstől a társadalomtudományi könyvtárig a fővárosi könyvtár indulása (1903-1909)

Az újjászervezéstől a társadalomtudományi könyvtárig

73

Tu

dományszak Gyarapodás az előző évi

állomány % -ában

Gyarapodás a művek számában

1.

Társadalomtudomány és szociálpolitika

54,0

510

2.

Közgazdaságtan

28,0

206

3.

Allamtudomány és közigazg. /Politika56

21,0

204

4.

Könyvtártan, könyvészet

21,0

9

5.

Pénzügy

20,0

59

6.

Jogtudomány

18,0

85

7.

Közegészségügy

17,0

142

8.

Budapestiensia

14,5

342

9.

Közművelődés, közoktatás57

10,0

62

10.

Statisztika

9,0

69

11.

Történelem

5,0

42

Szabó Ervin egyes szakterületek visszafogása (statisztika, történelem), mások folyamatos növelése mellett mindenekelőtt a szociológia kiépítésére koncentrált.

A változást úgy összegezhetjük, hogy a Kőrösytől örökölt állomány is társadalomtudományi gyűjtemény volt, a szó tágabb, átfogó értelmében, azon belül a statisztika kiemelten, a szociológia mennyiségileg szerényebben szerepelt. Szabó Ervin társadalomtudományi szakkönyvtárát ezzel szemben a szociológia minden más területet felülmúló jelenléte jellemezte.

A szociológián belül az Értesítőben közzétett gyarapodásjegyzékek 9-10 csoportot tüntetnek fel.58 E csoportok beszerzett műveinek mennyiségi megoszlása hozzávetőleg azonos,

kivéve a Szocializmus/Szociáldemokrácia kategóriát. Ez messze túlmagaslott a többin: az összes szociológiai irodalomnak mintegy harmada ide tartozott.

A könyvtárat utóbb, az 1910-es években több alkalommal érte vád a szocialista irodalom gyűjtése miatt. Szabó Ervin következetesen azzal védekezett, hogy minden irányzat műveit beszerezte, a szocializmussal szemben álló konzervatív társadalomtudósok műveit is, s ezt korabeli ellenfelei sem tudták tagadni.59 A beszerzési listák mögött valóban egy minden fontos irányzatra figyelő, biztos kézzel válogató kutató-könyvtáros képe bontakozik ki, összhangban azzal a liberális elvvel, melyet az 1907-es pécsi Szabadtanítási Kongresszuson a könyvtárak (s nem csak a népkönyvtárak) számára megfogalmazott: „A múlt és a jelen összes világmozgató problémáit legjobb képviselői útján ismertetni, akár kedvesek azok valakinek, akár nem. Csakis a vélemények harcából alakul öntudatos lét... /,6°

Nagy Sándor könyvdíszén a szerző rendhagyó portréja látható