Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Könyvtáralapító kezdeményezések a kiegyezés és a városegyesítés után
40 A főváros könyvtárának története 1945-ig A korabeli általános gyűjtőkörű magyar tudományos könyvtárakban a társadalom- tudományt a filozófia részének tekintették, és csak elméleti műveit gyűjtötték. Kő- rösynek azonban munkájához másféle könyvtárra volt szüksége, olyanra, mely a teoretikus műveken kívül gyűjti a társadalmi tényeket, információkat tartalmazó szövegeket, ha azok mégoly jelentéktelennek látszó brosúrák is. Magyarországon nem lévén ilyen társadalomtudományi könyvtár, Kőrösy teremtett egyet. (Időben párhuzamosan az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal sokban hasonló jellegű könyvtárával. Ennek állománya vizsgált korszakunkban mintegy kétszeresét tette ki a főváros statisztikai hivatal állományának,32 gazdagabb volt külföldi anyaga, viszont Kőrösy tudatosabban törekedett a budapesti vonatkozású dokumentumok beszerzésére. Forgalma azonban lényegesen nagyobb volt, mint a fővárosi intézménynek.) Kőrösy József megvalósította a városi könyvtár egyik funkcióját, a város életére vonatkozó dokumentumok gyűjtését, a helyismereti anyagok beszerzését. (Ez azonban lényegesen különbözött a 90-es években Toldy László által kialakított helytörténeti gyűjteménytől.) Könyvtára a kutatók könyvtára volt, szélesebb olvasói körre soha nem törekedett. Tisztában volt vele, hogy amit megvalósított, csak egyik összetevője a modern értelemben vett városi könyvtárnak, ezért következetesen visszautasította a „városi könyvtár" titulust. „A fővárosi statisztikai hivatalnak van ugyan könyvtára, de ez csakis szak- és kézikönyvtár. Hogy ezt a városi könyvtárral nem lehet összetéveszteni, az már gyenge dotációjából is kitűnik. Frankfurt városa például a városi könyvtár gyarapítására évenként 12000 márkát költ, Budapest fővárosa a statisztikai hivatal könyvtárára évi 250 forintot..."33
