Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Jegyzetek
m A könyvtár a második világháborúban írt szépirodalmi, ismeretterjesztő és politikai miívek voltak, hivatalos állománybavételükre csak 1946- ban került sor. 22 1945 augusztusában még mindig 12 behívott volt távol: hadifogságba estek vagy eltűntek. Még 1948-ban is hadifogságban volt a könyvtárosok közül Kondorosi Sándor, Pilinyi László és Virágh Gábor. 23 1943-ban 27481 kölcsönző volt, 1944-ben 23562. 24 A Fővárosi Könyvtár vezetésével megbízott főkönyvtáros a polgármesternek 1944. nov. 6-án. FSZEK irattár 25 Várnai Zseni: Egy asszony a milliók közül. 1963. Gazsi József: Antifasiszta ellenállás ... i.m. Budapest lexikon, 1993. Marót Miklós visszaemlékezései. In: Fodor Béla: i.m. 62. p. 26 Stark (Erős) János 1947-től a londoni, majd a párizsi nagykövetségre került, 1949 után az emigrációt választotta, Szőke Sándort 1945 augusztusától a Fővárosi Népművelési Központ igazgatójává nevezték ki. 27 Pl. „Kárpátoktól a Donyecig", „Magyar légierők teljesítményei a Kárpátoktól a Dnyepperig" , „A jövendő kiépítésének útjai" stb. Könyvbeszerzésüket „németbarát háborús elvakultság és önképzőköri színvonal" jellemezte. Szentkuty Pál levele a polgármesternek 1945 máj. 2-án. FSZEK irattár. 28 Leitgib János közlése alapján idézi a FSZEK 1943-45-ös évkönyve, 30. p. és Remete 1966, 305. p. 29 „Ide születtem a könyvtárba, amikor még palota volt ..." Interjú Vidák Jenőné Kárpáti Erzsébettel. Készítette Zimáné Lengyel Vera. In: Könyvtári Híradó, 1981.1. 8. p. 3.0 A fiókkönyvtárak ostrom alatti helyzetét részletesen ismerteti a könyvtár beszámolója az 1943-44-es évekről. In: A FSZEK Évkönyve, 1946. 27-31. p. 31 A német csapatok okozta károkról beszámol a könyvtár 1947-ban kiadott évkönyve, a Vörös Hadsereg által okozottakról a fiókkönyvtárak vezetőinek kéziratos beszámolói tudósítanak, ezek az évkönyvből kimaradtak. Hamvas Béla pl. 1945. ápr. 26-án beszámolt az igazgatóságnak arról, hogy a Fő tér 2. sz. alatt levő 8. sz. fiók helyiségében „orosz katonák heteken keresztül [...] mint a házmester mondta, vastag könyvekkel fűtöttek és főztek." Hamvas Béla jelentése az igazgatóságnak, 1945. ápr. 23. FSZEK irattár. 32 „A fiókban mindvégig kitartott és szolgálatot teljesített két alkalmazott állandó életveszélyben forgott, mert a könyvtár mellett ásott fedett futóárkon kívül valamirevaló óvóhelyük sem volt. Közvetlen találat esetén a legkisebb légibombának vagy tüzérségi aknának légnyomása iselegendő lett volna ahhoz, hogy a gyenge szerkezetű könyvtárépületet a föld színéről elsöpörje. Ilyen körülmények között folyt a kölcsönzés ..." Zsák Wilfried: Az ostromról. (3. sz. fiók) Jelentés. FSZEK irattár. 33 Az ostrom eseményeiről: Kalmár Gyula 'és Schwertner Gábor visszaemlékezései. A FSZEK 1945-ös évkönyvének kézirata. FSZEK irattár. A fiókvezetők beszámolói. FSZEK irattár. Vidákné Kárpáti Erzsébet visszaemlékezése. In: Könyvtári Híradó 1981. 1. 8. p. Feldolgozás: Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a felszabadulás időszakában. In: A FSZEK Évkönyve, 1968-69. 100-112. p. 34 Sajátos volt a német katonák és a könyvtári tisztviselők együttélése. „Sie werden mit uns krepieren" - [„Velünk együtt fognak megkrepálni"] - mondták a katonák a könyvtárosoknak. Schwertner Gábor visszaemlékezése. FSZEK irattár.
