Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Jegyzetek
390 Válság - Váltás - Konszolidáció 45 Ez némi elégtétel is volt a Kőbányai casinonak, mely a tanácshoz írt levelében arra hivatkozott, hogy a Tanácsköztársaság alatt a könyvtár tisztviselői foglalták le könyvtárukat, s annak során veszett el 74 kötetük. 46 Például a Színház és Divat Irodalmi Szalon kölcsönkönyvtára 1921-ben 40 ezer kötetet tartalmazott, köztük Marx és Engels, Jászi Oszkár, Braun Róbert és Szabó Ervin műveit is. Kamarásné Kézdy Ágnes: A kölcsönkönyvtárak története Magyarországon 1772-1945. Egyetemi szakdolgozat. 1966.111. p. 47 Kremmer Dezső a tanácsnak 1923. jún. 23. FSZEK irattár. 48 „Zsák Wilfrid ... a gyűjtemény kiegészítése körül rendkívüli buzgalmat fejt ki. Járja a várost s egyesületektől, intézetektől, pártoktól, üzemektől, vállalatoktól gyűjti a város történetére vonatkozó plakátot, aprónyomtatványt, könyvet." Kremmer Dezső beadványa a Tanácshoz, 1922. máj. 17. 49 Fodor Béla: Kelényi Béla Ottó. Pályakép-vázlat. In: A FSZEK Évkönyve 1988-1989-1990. Bp. 1994. 58-63. p. 50 A Bayer-gyűjteményről Id. Kremmer Dezső: Könyvtári séták VII. In: Könyvtári Szemle, 1917. 46-51, 88-92. p. 51 Elkerülhetetlen volt a legnagyobb takarékosság: az I. világháború végére a hasonló nagyságrendű állatkertek 60%-a beszüntette vagy a minimumra korlátozta működését. 52 Kremmer Dezső beadványa a tanácsnak 1923. dec. 5-én. Főv. Levéltár Tan. iratok 363/1923. 53 A szabadkőműves páholyok könyvtárainak sorsa a Tanácsköztársaságban az államosítás, az ellenforradalmi rendszerben a lefoglalás volt. Kremmer 1921. jún. 7-én a polgármestertől a Galilei Páholy lefoglalt anyagát kérte könyvtárának, arra hivatkozva, hogy a Szimbolikus Nagypáholy könyvanyaga a Nemzeti Múzeum Könyvtárába került. Ennek igazgatója azonban - kijelentve, hogy az egyesületi könyvtárak elkobzása a Tanácsköztársaság módszereire emlékezteti, - nem vette át az anyagot. Kremmer erről értesülve hasonló indokkal ugyancsak lemondott a Galilei Páholy könyvanyagáról. Kremmer levele a kormánybiztoshoz 1920. jún. 2. FSZEK irattár 136/1920. 54 Világ, 1923. nov. 14. 55 Az Attila utca 39. sz. alatti Népkonyha melletti elhelyezéshez a Közjótékonysági Egyesület nem járult hozzá, az Attila utca 37. sz. Szabad Polgári Párt helyiségeibe való elhelyezéshez pedig a párt vezetősége nem adott engedélyt. Óbudán a Miklós téri kisegítő iskolához tartozó barakk épület jött szóba, melyet korábban a katonaság használt, ili. a Tanuló utcai iskola tanári szobájának helyisége. 56 A fiókok helyzete még a legmélyebbre süllyedt állapotukban is jobb volt a népkönyvtárakénál, melyek ügyéről Klebelsberg azt állapította meg, hogy „1914 óta jóformán teljesen megsemmisült, hiszen a teljesen lehasznált és lerongyoklódott könyvanyagot több mint egy évtizeden át jóformán nem egészítettük ki." Tudomány, kultúra, politika. Gróf Klebelsberg Kunó vál. beszédei és írásai. Bp. 1900. Európa. 231. p. 57 Budapest Székesfőváros Iskolánkívüli Népművelési Bizottságának levele a könyvtárnak 1923. szept. 5- én. FSZEK irattár. Kremmer Dezső válasza 1923. okt. 30-án. Uo. 58 Kremmer Dezső levele a tanácsnak 1925. nov. 23-án. FSZEK irattár. 59 Könyvtártörténti érdekesség, hogy a Szent Rókus Kórházban már 1852-ben kísérletet tettek könyvtár- szervezésre, ismereteink szerint Magyarországon először. Ld. Vértesy Miklós: 1852-es kezdeményezés egy kórház-könyvtár alapítására. In: Könyvtáros, 1973. 1. 35. p. 60 „Az iskolai népkönyvtárak csődje óta - Amerikában és Franciaországban, amely két országban ez a rendszer teljesen ki volt építve - sehol sem próbálkoznak azzal, hogy iskolában helyezzék el a nyilvános könyvtárakat" - írta Szabó Ervin 1912. aug. 31-én a tanácsnak. FSZEK irattár. 61 A Könyvtári Bizottság 1925. nov. 7-i ülésének jegyzőkönyve. Buzáth János elnöki megnyitója. FSZEK irattár. 62 A könyvtár történetéről: Bakó Jánosné, Jancsovics Klára et. al.: Az óbudai 8-as számú könyvtár 50 évec története. In: A FSZEK Évkönyve, 1972-1973. 1975. 76-108. p. 63 Sugár Ágnes: A 10. számú VI. kerületi Szabó Ervin Könyvtár ötven éves története. In: A FSZEK Évkönyve, 1974-1976. 1979. 97-111. p. Pobori Ágnes-Kiss Jánosné: Az Andrássy úti könyvtár: történelem és könyvtártörténet. In: Uo. 1997-1998. Bp. 2000. 82-83. p.
