Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Jegyzetek
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása 375 Könyvszemle, 1964. 2. 154-155. p. ; Farkas Józsefné: A 2. sz. könyvtár fél évszázada. In: A FSZEK Évkönyve, 1963. 98-120. p. 70 A Palotai úti fiókkönyvtár iratai. Fővárosi Levéltár, Tanácsi iratok 88.344/1914 71 Fővárosi almanach, lexikon és útmutató 1913-1915. 68. p. 72 A Bp.-i Városi Könyvtár Értesítője, 1912. 204. p. 73 Városi Szemle, 1913. 797. p. 74 Illés Zsuzsa: Az 50 éves 3. számú könyvtár. In: A FSZEK Évkönyve, 1963. 121-162. p. 75 Zsák Wilfried visszaemlékezése szerint a könyvtárat eredetileg gyerekkönyvtárnak tervezték, a felnőtteket csak „beengedték." In: Zs. W.: A Fővárosi Könyvtár és ifjúsági olvasói, 1936. 29 p. 76 Váradi Irma: Egy városi fiókkönyvtár kezdetei. In: Városi Szemle, 1914. 829-837. p. 77 Szabó Ervin levele Székács Antalhoz 1911. júl. 4-én. FSZEK irattára 78 A fiókhálózat megszervezésének jelentőségéről magyar könyvtártörténeti összefüggésben: Tóth Gyula: A kiskönyvtári ellátás historiográfiájának vázlata. In: Könyvtári Figyelő, 1997. 4. 684-685. p. 79 Váradi Irma: Jelentés a 3. sz. fiók működéséről a könyvtár vezetésének. FSZEK iarattár. 80 Világ, 1913. dec. 28. 81 Szabó Ervin: A nyilvános könyvtár. A Deák Ferenc-Könyvtár felavatásához. In: Világ, 1913. dec. 30. 82 Pesti Napló, 1913. okt. 19. 83 Pesti Hírlap, 1913. nov. 12. 84 Madzsar József: Az első fővárosi fiókkönyvtár. In: Könyvtári Szemle, 1914. 1. 19-22. p. Szabó Ervin: Népkönyvtár és nyilvános könyvtár, uo. 119-120. p. (A Világ 1913.dec.30-i cikkének rövidített változata.) Váradi Irma: Egy városi fiókkönyvtár kezdetei. In: Városi Szemle, 1914. 829-837. p. 85 A fővárosi könyvtár Almássy téri fiókjának megnyitása. In: Magyar Könyvszemle, 1914.1. 95-96. p. 86 Szabó Ervin a Világ-ban megjelentetett cikkében éles hangon foglalt állást a népkönyvtárak - a Gulyás által vezetett intézmények - ellen. Gulyás az Almássy téri könyvtárat a Magyar Könyvszemlében - kicsinysége miatt - a főváros egészen más célú kis épületeihez hasonlította. (Cikkében a környezet zsidó jellegére is célzást tett.) Válaszként a Fővárosi Könyvtár lapja Gulyásnak, mint szerkesztőnek a leváltását javasolta. Könyvtári Szemle, 1914. 3. 119. p. 87 Szabó Ervin: Emlékirat községi nyilvános könyvtár létesítéséről, i.m. 88 Szabó Ervin: Gulyás Pál: A népkönyvtárak i.m. 320. p. 89 A könyvtár „propagandánk semmilyen eszközével sem tudta a fővárosi tisztviselők érdeklődését fokozni". In: A Bp-i Városi Könyvtár Értesítője, 1915.1. 1. p. 90 Szabó Ervin indokoló megjegyzéseit a Ballagi Gyűjtemény megvásárlásának hírüladásakor. In: A Fővárosi Könyvtár Értesítője, 1910. 4. 546. p. 91 Szabó Ervin viszonya a történelmi irodalomhoz ambivalens volt: élénken érdeklődött a történeti forrásművek iránt, de rossz véleménye volt a kor „akadémikus" történetírásáról. 92 Itt a társadalomtudományi gyűjtőkör mellé Wildner Ödön javasolta a történelem fölvételét is, Szabó Ervin viszont némi habozás után - kompromisszumként - a magyar történelmet javasolta fölvenni. In: A könyvtári bizottság 1913. jún. 27-i ülése. FSZEK irattár. 93 A főváros teljes költségvetése az átszervezett könyvtár indulásának évében, 1904-ben 38 millió korona volt, a tárgyalt periódus végén, 1914-ben pedig már 90 millió korona. 94 A számszerű adatok forrása e fejezetben: A Fővárosi Könyvtár Értesítőjének éves beszámolói 1910-1915. 95 Irodalomtörténet, 1913.180-181. p. 96 1910-1914 között az Értesítőben közölt éves jelentések szerint az antikvár vásárlás aránya a beszerzés egészének 15-25 %-át tette ki, az ajándék és a csere együttesen nyilvántartott beszerzésének aránya pedig 40-45 % között mozgott. 97 A gyűjtemények megszerzésének részletes leírása: Remete László: A Szüry-, a Ballagi-, és más nagy különgyűjtemények megvétele. A nagy ajándékok: a Batthyány-Trefort, Zichy, Vámbéry gyűjtemény. In: Remete, 1966, 94-99. p.
